Ahol beszélgettek még az emberek

Chopin etűdjeivel nyitotta meg Hegedűs Endre zongoraművész szombaton este a hegyvidéki napok rendezvényeként a XII. Kerületi Művelődési Központban Doncsev Toso író, műfordító A kun hercegnő című novelláskötetének bemutatóját. Az író elbeszéléseit Szűcs Gábor színművész szólaltatta meg. Doncsev András, a Qualiton Kiadó igazgatója az ünneprontás szándéka nélkül beszélt a könyvkiadás nehézségeiről, amelyek csak megnövelik az önzetlen irodalomtámogatások értékét. A kötetet Pokorni Zoltán, a kerület polgármestere méltatta.

Pokorni bevallotta: a könyv elolvasása előtt arra számított, hogy egy magyar politikusnak, valamint a bolgár kisebbségek szószólójának tisztes, erkölcsi és történelmi szempontból hiteles emlékirataival szembesül a félmúltról és a majdnem jelenkorról. Ám kiderült, Doncsev Toso vérbeli író. – Félreértés ne essék – folytatta a polgármester – az is jelentős tett, ha valaki csak a családi történeteket örökíti meg a későbbi nemzedékeknek, hiszen számára is attól vált a történelem személyesen is átélhető drámai történetek sorává, emberarcúvá, amikor az édesapja elmesélte neki, hogyan élte át e család annak idején Székesfehérvár háromszori orosz megszállását. S hogyan kellett befalazni, szekrényekben, ágyneműtartókban bújtatni a család nőtagjait a megszálló szovjet hadsereg katonái elől. Doncsev Toso történeteinek derűsebb szólamai pedig lakhatóvá varázsolják, kibélelik a világot. A kun hercegnő igazi nyeresége, hogy a múlt századi különféle diktatúrák hétköznapjait és ünnepeit szépirodalmi köntösben örökítette meg. Derűs, szelíd humora Hrabal legjobb elbeszéléseinek színeit, illatait idézi. Szuggesztív történeteiből, többek között a Fischer Ármin reggelije vagy A pej csikó halála című novellából Sánta Ferenc klasszikus novelláinak drámai ereje, sűrített atmoszférája jut az eszünkbe. Pokorni szerint Doncsev Toso remekléseinek legnagyobb érdeme, hogy bennük többszörös, olykor kifejezetten durva csavarok, máskor pasztellszelídségű képek tárják elénk a nagy és kis történelmi bűnöket, a deportálások, a kitelepítések, a házmesterek Magyarországát.
Az író, műfordító, Doncsev Toso, a műsorvezető, Széphelyi Szűcs Petra kérdéseire mesélte el, hogyan lett a bolgár irodalom egyik fordítójából és irodalomtörténészéből először a magyar rendszerváltozásért és a hazai bolgár kisebbségekért munkálkodó közéleti személyiség, majd író. Korábbi könyve, az Ica néném elátkozott boldogsága című regény megírása közben ébredt rá, hogy léteznek olyan történetek, amelyeket csak ő, a magyar anyától, bolgár apától született, két kultúrakör vonzásában élő ember tud elmondani a többieknek. A diktatúrákat megörökítő borzalmak immár ma is aktuálisak tűnnek, de az író azt is fontosnak tartja, hogy novelláival megörökített egy derűs, békebeli, szép mikrovilágot, a budapesti Zoltán utca környékének nagyvárosba plántált falusi idilljét, amelyben az emberek nem mobilon át kommunikáltak, hanem még beszélgettek egymással.