Egy eltűnt nemzedék tanúságtevői

Vannak művek, amelyektől nem szabad sajnálni a felsőfokokat. Szenti Tibor „új” könyve, a mintegy nyolcszáz oldalnyi Parasztvallomások, amely szinte jelen időben lát napvilágot, ezek közé tartozik. Az író enciklopédikus igényű szociografikus regény-vallomásfüzért alkotott a Hódmezővásárhely környékén élő parasztemberek szóbeli megnyilatkozásai, írásos dokumentumok, közvetlen valóságföltárás és tudományos kutatások nyomán. Művéből, amely regény, is, szociográfia is, néprajzi, antropológiai tanulmány is, egyszerre tárul elénk a magyar parasztság életének lírai, drámai epopeiája, valamint Magyarország nagyon is jellemző szeletének teljességre törekvő, hiteles rajzolata.
Nem véletlenül tettem idézőjelbe az új jelzőt, hiszen mint ahogy szinte minden hazai, újabb kori remekműnek, de általában minden regénynek, ennek is megvan a maga regénye. Szenti Tibor Parasztvallomások című kötete 1985-ben, a Gondolat Kiadó jóvoltából egyszer már megjelent, de igazából mégsem jelent meg. A cenzúra kihagyatta vele a könyv anyagának mintegy ötven százalékát. Ám a tehetség azon a megcsonkított változaton is átütött. Az 1939-ben, Hódmezővásárhelyen született, kisebbik hazájához mindmáig hűséges író-szociográfus élő legendának számított akkor is, aki viszonylag ritkán ad ki könyveket. Ám minden munkája mögött elmélyült kutatás és megszenvedett írói ihlet rejlik, minden munkája reprezentatív, teljes képet mutat a szerzőjéről. Első opus magnuma, A tanya (1979) a magyar szociográfiai irodalom nagyjai, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Nagy Lajos, Féja Géza hagyományait élesztette újjá csak rá jellemző módon. A Parasztvallomások újszerűsége abból is adódik, hogy benne többen vallanak ugyanarról a témakörről. A hiteles vallomástevők egymás szólamait megerősítve szólaltatják meg a magyar parasztság, egy eltűnt nemzedéklelkületét. Az 1985-ös, csonkított változat is intenzív kritikai visszhangot keltett. Szenti Tibor azóta tovább gazdagította, formálta az anyagot. Az új, nyolcszáz oldalas változat Reymont, Szabó Dezső, Szabó Zoltán, Veres Péter műveivel egyenértékű. Különleges, misztikus felhangot ad a regénynek az is, hogy Szenti Tibor nem csiszolta le azokat a részleteket sem, amelyekben a mesélők fantáziája elszabadul. Sajátosan értelmezik át a magyarság eredetmondáit, az ősvallás és a kereszténység túlvilág-képét. Egyszerre tárulnak elénk a vásárhelyi tanyavilág szociográfiai mélyrétegei és a kollektív misztikumélmény.
(Szenti Tibor: Parasztvallomások. Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyről. Századvég, 4200 Ft.)