Egyértelműen a társadalmi elszegényedés jelei olvashatók ki az egyetemi felvételi jelentkezések részletes elemzéséből. Az Országos Felvételi Információs Központ (OFIK) adataiból kiderül, hogy öt év alatt csaknem hetven százalékkal csökkent a fizetős képzésre jelentkező diákok száma: míg 2003-ban 58 500 diák volt hajlandó fizetni a tanulmányaiért, mára csak
18 875 diák szülei képesek vállalni a terheket, vagyis 2008-ra csupán a „felső tízezer” kiváltsága lehet a drágább képzés megfizetése.
Tény, hogy az összes jelentkező is sokkal kevesebb, mint a korábbi években, a fizetős kurzusra felvételizők aránya azonban relatív értékben is drámai mértékben csökkent: míg öt évvel ezelőtt az összes felvételiző 36,65 százaléka jelentkezett első helyen fizetős kurzusra, addig ma csupán a diákok 19,5 százaléka képes a költségek vállalására.
Az OFIK elemzése rámutat: a fizetős képzésre jelentkezők számának évek óta tartó drasztikus csökkenése anyagilag nagyon nehéz helyzetbe hozta a sok helyen amúgy is súlyos pénzügyi gondokkal küzdő egyetemeket.
*
Vélhetőleg ez a kilátástalan vagyoni helyzet sarkallta a rektorokat arra, hogy támogassák a balliberális kormány mindenkire kiterjedő tandíjjavaslatának bevezetését, majd pedig, hogy a jogszabály népszavazáson való elbukása után saját alternatív tandíjtervezetet dolgozzanak ki. A számok tükrében azonban igen valószínűnek tűnik, hogy a tandíj bevezetése esetén a diákok
tízezrei estek volna ki a felsőoktatásból, hiszen már csak a leggazdagabbak tudják vállalni az ezzel járó költségeket. A Hiller-féle tandíjtörvény szerint alapképzésen átlagosan 105, mesterképzésen 150 ezer forinttal sarcolták volna meg évente a diákokat, de olyan egyetem is akadt, amely 225 ezer forintot kért az addig ingyenes képzésért.
A középosztály vagyoni helyzetének tragikus romlásán túl a legszegényebb réteg létszámának drámai mértékű duzzadását is kimutatják az adatok. Az OFIK felvételi statisztikája szerint egyetlen esztendő alatt ötszörösére emelkedett a Katapult Mentorprogramba jelentkező, egyetemre felvételiző diákok aránya. A programba csak szo-ciálisan halmozottan hátrányos helyzetű
fiatalok jelentkezhetnek, olyanok, akiket a család létminimum alatti jövedelme miatt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített, illetve a jegyző védelembe vett. Ráadásul úgy nőtt ötszörösére a halmozottan hátrányos diákok száma, hogy szűkítették a jelentkezők körét: az idén már csak 25 év alatti fiatalok vehetnek részt a programban. A szegények száma relatív értékben még nagyobb növekedést mutat: tavaly a 108 ezer jelentkezőnek csupán 0,35 százaléka volt halmozottan hátrányos helyzetű, ma pedig az összes felvételiző két százalékát teszik ki ezek a fiatalok, vagyis relatív értékben csaknem hatszoros a legszegényebbek számának növekedése. A mentorprogramban résztvevők ötven pluszpontot kapnak felvételin, különböző szociális juttatások járnak nekik, és felsőbb éves hallgatókból álló mentorcsoport segíti a beilleszkedést és a többiekhez való felzárkózást. Az oktatási tárca nem számított arra, hogy ennyi lesz az idén a súlyosan szegény sorsú gyerek, és jelenleg kevés a rendelkezésre álló mentor. A mentornak készülők június 30-ig jelentkezhetnek a feladatra, amelynek ellátásáért pluszösztöndíjat kapnak.
Emlékezetes: a jelentkezések leadásakor még hatályban lévő tandíjtörvény
miatt történelmi mélypontra, százezer fő alá csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, az idén csupán 96 302 diák felvételizik. Tavaly tizenkétezerrel többen, 108 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Még drámaibb a helyzet, ha a tavaly előtti, vagyis a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze az idei számokat: 2006-ban még több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, vagyis a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt több mint harminc százalékkal több fiatal akart bejutni az egyetemre, mint az idén.
Hiller István oktatási miniszter szerint nem az általános fizetési kötelezettség
riasztotta el a diákokat a továbbtanulástól, hanem demográfiai okokkal magyarázható a jelenség, vagyis azzal, hogy évről évre kevesebb a gyerek. A valóságban azonban az idén 125 ezren érettségiznek, vagyis többen, mint az elmúlt négy évben bármikor. A tárca honlapjáról származó adatok szerint tavaly 124 ezren, tavalyelőtt 119 ezren, 2005-ben pedig 114 ezren maturáltak.
Nőuralom az egyetemeken. Tovább tart a nőuralom a felsőoktatásban: az OFIK adatai szerint az idén a jelentkezőknek csupán 43,75 százaléka férfi. Ez a tendencia már évek óta tart. Aggasztó ugyanakkor, hogy az államilag támogatott idegen nyelvi programok eddig semmit sem javítottak a nyelvtudáson, sőt az utóbbi két évben csökkent a nyelvvizsgával rendelkezők száma, csupán a felvételizők 35,5 százalékának van valamilyen fokú nyelvvizsga-bizonyítvá-
nya. Szintén pénzügyi nehézséget jelent, hogy érdemben nem nőtt a külföldi jelentkezők száma, ráadásul a nálunk tanulók nagy része határon túli magyar, akik program keretében jönnek Magyarországra.
A tanulmányaikért busás összeget fizető külföldi hallgatók száma kétszázra tehető.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
