A ma este zárószavazásra kerülő törvény számos pontja elégedetlenséget és felháborodást váltott ki a szakemberekből és ellenzéki pártokból. A jogszabály egyik fő eleme a pályakezdő pedagógusok bérének drasztikus megemelése. Hiller István oktatási miniszter szerint ezzel a szellemi elit tagjait is motiválni lehetne arra, hogy a jogász és a közgazdász szak helyett pedagóguspályára menjenek, jelenleg ugyanis nagyrészt csak azok választják ezt a szakmát, akiket nem vesznek fel máshova. A tervek szerint jövő januártól az egyetemet végzett kezdő tanár bérét havi bruttó negyvenezer forinttal, a főiskolai diplomával rendelkezőkét huszonötezer forinttal emelnék fel. A tanárok azonban nem értenek egyet a lépéssel. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a terv nagyon sokba kerül, teljesen felesleges, rossz irányba hat, és hatalmas feszültségeket okoz. Kerpen Gábor elnök lapunknak kijelentette: a kormány a fiatalok pedagóguspályára csábításával indokolja a pályakezdők drasztikus béremelését, miközben ebben a tanévben tízezer tanárt tettek az utcára a bezárt iskolák és az óraszámok megemelése miatt. Egyáltalán nincsenek betöltetlen álláshelyek, így érthetetlen, hova akarnak szakembert vonzani.
Mindenható hivatal
A törvénycsomag másik fontos eleme az oktatási tárcához tartozó Oktatási Hivatal (OH) jogkörének kiterjesztése, amely a Fidesz szerint alkotmányosan aggályos, ezért a javaslat elfogadása esetén a legnagyobb ellenzéki párt várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul. A jogszabály teljhatalmat adna az OH-nak. Az intézmény bezárásra ítélhetné a kis iskolákat, míg más intézményeket arra kötelezne, hogy a létszám betelte ellenére még több diákot vegyenek fel. Pósán László, a Fidesz képviselője lapunknak leszögezte: a törvény elfogadása esetén az önkormányzatok és az iskolák helyett a jövőben az OH dönthetné el, hogy egy adott iskola az új tanévben egyáltalán indíthat-e osztályt. Különösen felháborítónak tartja, hogy a kormány nemcsak az önkormányzati, hanem az egyházi és az alapítványi iskolákat is arra kényszerítené, vegyék fel az odairányított gyerekeket.
Pénz az óvodába íratásért
A salátatörvény harmadik eleme a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járatásának ösztönzése. A kormány szerint erre az egyetlen eszköz a pénz. A törvény beíratáskor húszezer, minden félév után pedig tízezer forinttal jutalmazná azt a hátrányos helyzetű családot, amelyik óvodába járatja a gyerekét. Tatai-Tóth András MSZP-s képviselő módosító indítványának támogatásával azonban igencsak fellazult a jogszabály: ennek értelmében a pénz természetbeni juttatás formájában előre is odaadható, vagyis a család már a beiratkozáskor kaphat például vásárlási utalványt, hogy felruházza a gyereket. Szakemberek szerint nincs garancia arra, hogy a támogatás átvétele után a gyereket valóban elküldik az óvodába, ahogy arra sincs, hogy a család a gyerekre fordítja a pénzt.
Csalónak bélyegezve
A törvény negyedik, csavarosan megfogalmazott részletére sérült gyerekekkel foglalkozó szakemberek hívták fel lapunk figyelmét. Az egyik elfogadásra váró passzus kimondja, hogy a jövőben nem működhet tanulási képességet vizsgáló bizottság olyan intézményen belül, ahol óvodai, iskolai vagy kollégiumi ellátás működik. A szocialista kabinet azért akarja a gyógypedagógiai iskoláktól elvenni az elbírálás jogát, mert azzal gyanúsítja őket, hogy a magasabb állami támogatás reményében szándékosan a valódi betegségnél súlyosabb sérülést állapítanak meg a gyerekeknél. Bicsákné Némethy Terézia, a zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet igazgatója felháborítónak nevezte a kormány feltételezését. A jogszabályrész etikátlanságot feltételez a gyógypedagógusokról, és a sérült gyerekek kárára képes szétverni egy jól működő rendszert csak azért, mert néhány forint megtakarítást remél.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
