Ön több cikket is írt már az évszakokról, bennük már felbukkant a hármasság problémaköre, amely tulajdonképpen négyesség. Miért is négy hát az a három?
– Rájöttem arra, hogy az évszakokban markánsan felbukkan az a sajátosság, amit mi négyességnek hívunk. Ennek alapja szerintem az időbeli fölosztás, ami részint a napnak, részint az esztendőnek, de az égtájaknak és egyéb jelenségeknek is alaptulajdonsága, amely szerint van három egymással rokonítható egység és egy negyedik, ami valamiben markánsan eltér a többiektől, vagy a legjobb, vagy a legrosszabb közöttük. Van reggel, dél, este és éjszaka, illetve van tavasz, nyár, ősz és tél, de létezik dél, kelet, nyugat és észak is. Elgondolkodva a kérdésen, számos egyéb olyan négyességre bukkanunk a világban, amelyben benne rejlik a három plusz egy. Az irodalomból ennek legismertebb példája A három testőr idősebb Alexandre Dumas regényéből, akik négyen vannak, s a könyv főszereplője az a bizonyos negyedik muskétás. Így van a magyar közmondásokban is, három a magyar igazság, és egy a ráadás. Maga az évszakok rendje is ilyen, három termékeny évszak van, és egy halott. Az ember testből, testlélekből, szellemtestből és lélekből épül föl. És létezik a három térdimenzió és a negyedik, a ráadás, az idő dimenzió. Könyvemben e számmisztikai összefüggéseket boncolgatom tizenhárom tételben.
– Ha jól emlékszem, a számmisztika a nyelv tartományaira is kiterjed.
– Valóban, megpróbálok megmagyarázni olyan szavakat, mint tavasz vagy tél meg nyár meg ősz, ami pedig a nyelvészek dolga lenne, de nem foglalkoznak vele. Ha az ember belegondol a nyelv történeti- etimológiai szótár magyarázataiba, megdöbben annak furcsaságain. Mintha a szerzői teljesen figyelmen kívül hagynák a jelentéstant. Például az ősz haj és az ősz mint évszak között a mechanikusan alaktani szemléletmód nem ismer el összefüggést. Nem jut eszükbe bizonyos nyelvészeknek, hogy a tél szó a beteljesedett vagy a tele van kifejezésekkel rokonítható. A tavasznál feledik, hogy a tavaszság olvadást jelent. A négy elemet is mellé lehet rendelni a négy évszaknak. Hogy csak a népdalbeli példára utaljak: Tavaszi szél vizet áraszt. Az irodalomban, Petőfi talán legszebb versében, a Szeptember végénben a négy évszakot és az emberi élet négy stációját négy tökéletes összetett költői képben jeleníti meg. Arany János úgy kezdi a Toldi estéjét, hogy „Őszbe csavarodott a természet feje”. Eszmefuttatásaimat tizenhárom témába soroltam. Hadd említsem meg a vezérgondolatot, amire az egészet felfuttattam: a magyar nemzeti ünnepekből van három, a tavaszi, a nyári, az őszi – téli nincs. Javasolok egy téli ünnepet, január elsejét, a magyar állam napját, Szent István koronázási ünnepét. Most már ott tartunk, hogy Gyurcsány Ferenc szerint augusztus 20-a a magyar állam születésnapja, ami alapvető tévedés.
– Hogyan függnek össze az évszakok és az ünnepek?
– Magyarországon mindig késő ősszel folytak az ellenséggel a győztes harcok, nyár végén a nagy vereségek. Ennek jó példája, hogy a törökök augusztusban értek hozzánk, vesztes csatáink augusztus végéhez kötődnek. Buda elvesztése, a mohácsi vész, Nándorfehérvár eleste. Októberhez kötődnek dicsőséges, bár sok áldozattal járó, győzelemmel végződő csatáink, ilyenkor a meleghez szokott törökök nem tudtak a sárban harcolni, a magyarok mindig felülkerekedtek. Idesorolom a magyar októberi forradalmat, amelyet novemberben vérbe fojtottak, de mégis dicsőséggel, hosszú távú győzelemmel végződött. Összekapcsolódik a szürettel, de a halottak napjával is.
– Van a könyvnek végkövetkeztetése?
– Ha az ember az évszakok szimbolikájának mélyére tekint, borzong a háta, mert misztikus rendszert fedez föl bennük. Kiderül, hogy semmi sem véletlenszerű, minden teljesen logikusan esett meg akkor, amikor megesett. És az ünnepek módja is törvényszerűen adott. Szent István nem véletlenül határozott úgy, hogy január elsején koronázzák meg, mert ha egybeesik két vagy több jeles ünnep, felerősítik egymás hatását. A régiek tudták, milyen hatalmas, magnetikus, szakrális ereje van a többszörösen jeles napoknak. Rendszerben gondolkodtak, nem úgy, mint ma, amikor a hitetlenek mindent véletlenszerűnek próbálnak feltüntetni. Ha mindenről elhisszük, hogy esetleges, elesetté válunk e világban. Könyvem elsődleges célja, hogy felhívjam a figyelmet arra, a dolgok nem véletlenszerűen történnek. A népharag sem véletlenül támad fel éppen akkor, amikor feltámad. S nemcsak azért, mert az ember tudatában ott a múlt, hanem az a múltbeli esemény sem történt véletlenül. Nemzetünk megmaradásának záloga, hogy folyamatosan tudjuk: kik vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
