Semmit sem javított a tanárok eddig is katasztrofális helyzetén a kormány, sőt bizonyos intézkedései tovább rontottak a helyzeten – értékelte lapunknak az elmúlt egy év oktatáspolitikáját Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Leszögezte: az oktatást érintő megszorítások miatt az új tanévtől tízezer pedagógusállás szűnt meg az országban, több száz iskolát zártak be. A kormány úgy tette lehetővé az elbocsátásokat, hogy felemelte a tanárok kötelező óraszámát, vagyis az utcára tett kollégák munkáját ráterhelte a többiekre. A döntésnek nem volt szakmai indoka, a cél harmincmilliárd forint elvétele volt. Az elbocsátások és a minőségellenes többletmunka ellenére a tanárok anyagi megbecsülése sem javult, idén ugyanis még mindig csökkent a tanárok reálbére. Kerpen a tanárok erkölcsi megítélésének további romlását látja a múlt esztendő egyik legsúlyosabb problémájának, amiért szerinte nagyrészt a kormány és annak „szakértői hálózata” felelős. Emlékeztetett a Hiller István által létrehozott bizottság jelentésére, amelyben például az oktatási miniszterhez közel álló Vekerdy Tamás pszichológus egyértelműen a tanárok alkalmatlanságára vezette vissza terjedő iskolai erőszakot. A tárca emberei folyamatosan azt hangoztatták, hogy túl sok a pedagógus, nem elég felkészültek, ráadásul keveset dolgoznak. Kerpen szerint ez a leértékelés az egyik oka erőszak elszaporodásának az iskolákban.
Kerpen a jövővel szemben is borúlátó: a méregdrága Új tudás program nem teszi kötelezővé ifjúságvédelmi felelős alkalmazását az iskolákban, vagyis továbbra sem tesz semmit az erőszak megfékezéséért, ahogy a kisiskolák megmentésére se szán pénzt. A pályakezdő pedagógusok béremelésére vonatkozó passzus nem tartalmaz konkrétumokat. Ha valóban csak a fiatalok fizetését emelik meg, az súlyos bérfeszültséghez vezetne, hiszen így egy friss diplomás annyit keresne, mint egy 15 éve pályán lévő pedagógus. Az érdekvédő azt sem érti, hová akarnak fiatalokat csábítani, amikor a leépítések és az iskolabezárások miatt nincs betöltetlen álláshely.
A baloldali szellemiségű Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem látja sokkal derűsebbnek a helyzetet. Árok Antal elnök elnöke értékelése szerint sem javult a pedagógusok helyzete az elmúlt egy évben. Reméli, hogy az Új tudás programmal megkezdődhet a bérek rendezése és a pedagóguspálya presztízsének helyreállítása. Leszögezte, hogy ez nem elegendő, csupán első lépésként fogadható el.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) konkrét bérigénnyel állt elő: Kis Papp László elnök szerint legalább az átlagbért tíz százalékkal meghaladó, vagyis bruttó kétszázezer forintos fizetésben kellene részesülniük a pedagógusoknak. Hozzátette: az ehhez szükséges forrásokat a központi költségvetésnek kell biztosítania, hiszen az önkormányzatoknak nincs pénzük. Kis Papp szerint elfogadhatatlan, hogy a pedagógusok jövedelme a bértábla alját jelenti. Hozzátette: a tanárok életszínvonalának emelése hozzájárulna az iskolai erőszak megfékezéséhez is. Arról is szólt, hogy a felsőoktatás finanszírozhatósága érdekében az intézmények számának csökkentésére van szükség, mert abszurd, hogy a Magyarországon több felsőoktatási intézmény működik, mint Németországban, ugyanakkor van olyan főiskola, amelynek hét, míg egy másiknak 16 nappali tagozatos hallgatója van.
Magyarországon 1952 óta ünneplik a pedagógusnapot június első vasárnapján. Hiller István oktatási miniszter az idei ünnepre Teleki Blanka-díjat alapított a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó tanároknak. A díjjal háromszázezer forint adóköteles jutalom és egy emlékplakett jár.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
