A tanárokat és az iskolaigazgatókat teszi felelőssé a terjedő erőszak miatt a Hiller István által létrehozott szakértői bizottság, és nem hajlandó végrehajtani a tanárok által kért szigorításokat.
A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az iskolai erőszak problémája nem általános, pontosan behatárolhatók azok az intézmények és körzetek, ahol rendszeres a brutalitás. A dokumentum szerint ennek az az oka, hogy vannak olyan intézmények, ahol megfelelően bánnak a gyerekekkel, és van, ahol nem. Leszögezik: az agresszió kiváltója lehet a pedagógusok tanulókkal szembeni bánásmódja, a rossz pedagógiai és értékelési módszer, a probléma fel nem ismerése. A jelentés szerint nemcsak a diákok követnek el erőszakos cselekményt, de jó néhány pedagógus is. Az iskolaigazgatók egy része nem megfelelően végzi munkáját, és akadályozza a szülőket tömörítő iskolaszékek, valamint a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. A szülők sok esetben nem mernek fellépni a jogsértő pedagógussal szemben, mert féltik gyermekük tanulmányi előmenetelét.
A jelentés elismeri, hogy a tanárok feladata nehezebbé vált a tankötelezettség 16 évről 18-ra történő felemelésével, mivel így olyan fiatalok is az iskola falain belülre kényszerültek, akik a korábbi években már rég „felnőttéletet” éltek volna. További nehézséget jelent az is, hogy a „társadalmi jólétnek” köszönhetően a fiatalok biológiailag korábban érnek, vagyis fizikai erejük korán megmutatkozik. Leszögezik azt is, hogy az egyre erősebb munkaerő-piaci verseny miatt sok szülő nem foglalkozik eleget a gyerekkel, nem „neveli” őt, és az iskolával sem tartja a kapcsolatot, szerintük azonban ezek a problémák szigorítás nélkül kezelhetők. Bár az iskolai erőszakot nem tartják drámai mértékűnek, megjegyzik, hogy a gyermekkorú sértettek aránya az összes sértetthez viszonyítva az utóbbi években több mint duplájára nőtt.
A szakértői jelentés visszautasítja a tanári érdekvédelmi szervezeteknek azt a megállapítását, amely szerint a tárca a folyamatos jogszabály-módosításokkal védtelenné tette a pedagógusokat. Szerintük igenis vannak eszközeik a tanároknak az agresszió megelőzésére. Ezek közül az egyik legfontosabb az egyéni tehetség kibontakoztatása, a gyerekek személyiségfejlesztése. A bizottság ezért azt javasolja, hogy az iskolák működtessenek minél több művészeti, sport- és szabadidő-foglalkozást, építsenek ki szorosabb kapcsolatot a gyerekek családjával, és a szülőkkel együtt alakítsák ki az iskolán belüli magatartásszabályokat. Megjegyzendő: lapunk tavaly ősszel beszámolt arról, hogy tömegesen szűnnek meg a szakkörök, a fejlesztő foglalkozások az iskolákban, mert az oktatási tárca nem ad pénzt rá. Korábban az iskolák heti két ingyenóra megtartására kötelezhették a tanárokat, és ezt általában a szakkörökre fordították. Tavaly szeptembertől az oktatási tárca ezt a két pluszórát beépítette a kötelező órákba, azaz heti kettővel megemelte azok számát. A szakkörök azonban nem kötelező foglalkozások, azokért túlóradíjat kellene fizetni. Most se ember, se pénz nincs ezek megtartására.
A testület a pénzhiány miatt megszűnt szakkörök újraindításán kívül azt is javasolja, hogy az iskolák építsenek ki jó kapcsolatot a gyermekvédelmi szervekkel. Minden településen legyen egy tanácsadó pszichológus, a tanárok pedig járjanak továbbképzésre, ahol megtanítják nekik a modern pedagógiai módszereket. A bizottság szerint az egységes, 12 évfolyamos iskolák létrehozása nagyban segítené a gyermekek frusztráltságának és – közvetve az agressziónak – a leküzdését, hiszen így nem fenyegetné őket az iskolaváltási kényszer. A szakértők azt javasolják, hogy a tárca olyan finanszírozási rendszert alakítson ki, amely az ilyen egységes iskolák, vagyis az általános és a középiskolák öszszevonását ösztönzi.
Emlékezetes: az utóbbi öt hónapban egymást érték a terjedő iskolai brutalitásról szóló hírek. Az erőszaknak már két halálos áldozata is van: januárban Budapesten egy bokszolónak készülő fiú verte meg úgy osztálytársát, hogy az belehalt sérüléseibe, május végén pedig két kaposvári középiskolás ölte meg brutálisan iskolatársát.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az agresszív diákok iskolából való ideiglenes kizárásának lehetőségét és iskolapszichológus alkalmazását kérte a tárcától, a jelentés szerint mindkettőt indokolatlanul. Reőthy Ferenc, a diákgyilkosság által sokkolt kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója lapunknak adott interjújában leszögezte: a szakértői bizottság a tanárok felelősségének és alkalmatlanságának felvetésével tovább rontja a pedagógusok erkölcsi helyzetét, amivel újabb táptalajt ad az erőszaknak. Hozzátette: számon lehet kérni az intézményt és a pedagógust, de csak akkor, ha megteremtik az iskolai nevelés személyi, anyagi és technikai feltételeit. Az utóbbi években azonban nem javítottak, hanem folyamatosan rontottak a helyzeten, idő, pénz és ember hiányában pedig nincs lehetőség arra, hogy a tanárok az oktatási feladatok ellátásán kívül még a gyerekek személyiségfejlődésére is kellően odafigyeljenek. Hozzátette: az óraszámemeléssel és ezzel párhuzamosan bürokratikus kötelezettségek drasztikus és felesleges kiterjesztésével heti ötven, vagyis átlagosan napi tíz órára nőtt a tanárok munkaideje, csak ezek elvégzése után lehetne – ingyen, fizetség nélkül – foglalkozni a gyerekek személyiségével.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
