Iskolai színjátszás profi színvonalon

Lukácsi Huba magyar–angol szakos tanár, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Latinovits Zoltán Diákszínpadának vezetője 1986-ban, amikor a középiskola még József Attila nevét viselte, elhatározta, hogy megpróbálkozik a diákszínpad hagyományainak felélesztésével. Mint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori diákja emlékezett az amatőrmozgalom, a diákszínjátszás hőskorára. A hatvanas, kora hetvenes években az amatőr színházak, jelesül a diákszínpadok honosították meg hazánkban a késlekedő tartalmi-formai megújulást. A hatalom felülről, mesterségesen verte szét a mozgalmat, mert nyugtalanították a hatalomról, a diktatúráról szóló példázatos darabok, amelyek Szegeden, Debrecenben, Budapesten egyre nagyobb tömeget mozgattak meg. Lukácsi 1986-ban egy középiskolai színpadon élesztette újjá a tíz-tizenkét évre megszakított hagyományt Szigligeti Ede Liliomfijának színrevitelével. Ekkor már, az öncélú, kiürült kísérletezések nyolcvanas évadján az számított forradalmian újnak, hogy Lukácsi Huba és diákjai klasszikus felfogásban, hagyományos jelmezekben, színházszerűen adták elő a darabot. A kísérlet sikerült, Lukácsi tanár úr ettől kezdve tudatosan dolgozott azért, hogy állandó társulat jöjjön létre az iskolában aktív tanulók, visszatérő, nemegyszer profi színésszé lett öregdiákok és tanárok közreműködésével. Megpróbálták többször is a látszólag lehetetlent, sikeresen vittek színre korábban játszhatatlannak ítélt francia klasszicistákat, Corneille Cid és Cinna című darabját, Shakespeare, Moliére, Goldoni, Tamási Áron színműveit. 1992-ben a gimnáziumot visszakapta a ciszterci rend, a színpad egy évvel korábban a művész édesanyjának engedélyével felvette Latinovits Zoltán nevét, ugyanis a Színészkirály Szent Imre-diákként először a gimnázium színpadán mutatta meg tehetségét.
Huszonkét esztendő elmúltával, mintegy harminc bemutatót követően újra premier után van, hétfőn mutatták be, ma és pénteken este játsszák újra Tamási Áron Csalóka szivárvány című színművét a Budai Ciszterci Gimnázium színpadán. Lukácsi Huba a korábbi klasszicista megoldások helyett üres térbe helyezi az alapvetően filozófiai konfliktust, s a sorsválasztásra koncentrál. Ennek lényegét igyekszik Lukácsi Huba rendezőként sűríteni diákszínészek, tanárok s egy régi Szent Imre-diák előadóművész, Takács Bence főszereplésével és Holics László bartóki dallamvilágra hajazó zenéjével.