Két diktatúra üldözöttje

Gróf Esterházy János a szlovákiai magyarság politikai és társadalmi küzdelmeinek talán a legjelentősebb vezetője volt, akit a nácik és a bolsevikok is üldöztek. Regényes életútjáról Kollarik Tamás Sorsközösség címmel szeretne filmet készíteni, rendezőnek Czomba Albertet kérték fel. A tervezett film vezető szakértője Szita Szabolcs történészprofesszor.

2008. 06. 30. 17:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mondhatjuk, hogy Esterházyt Trianon tette érzékennyé más nemzetiségek fájdalmai iránt?
– Valamint keresztény, humanista személyisége és neveltetése. Gróf Esterházy János a trianoni békediktátum után az új, kisállami helyzetnek, az 1930-as évek politikai mozgásainak, majd a második világháború könnyes-véres éveinek egyik jelentős személyisége volt. Nyitraújlakon (ma Velké Záluzie, Szlovákia) látta meg a napvilágot. A harmincas évek elején már aktívan politizált, előbb a csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga, majd az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) elnökévé választották. Ellenzéki politikusként 1933-tól a csehszlovákiai nemzetiségek önrendelkezésének elkötelezett híve és harcosa lett. Törvényes alapon követelte Szlovenszko és Ruszinszko (Kárpátalja) autonómiáját. A magyar önrendelkezési jogért küzdve 1938-ban tárgyalásokat folytatott Olaszországban, Lengyelországban és többször Magyarországon. A müncheni döntés után a határkérdésekkel foglalkozó magyar–csehszlovák tárgyalásokon – Esterházy követelése ellenére – a csehszlovákiai magyar képviselők csak megfigyelői státusban vehettek részt. Kassa magyar kézre adásakor Esterházy bejelentette, hogy Szlovákiában marad. Jogszerű bánásmódot kért a magyar fennhatóság alá került szlovákoknak, a budapesti parlamenti képviselői posztot nem fogadta el.
– Ha jól tudom, a tisói fasizmus korában is példaszerűen viselkedett.
– 1939-ben hivatalos nyilatkozatban határolódott el a német nemzetiszocialista eszmétől és követőitől. Hitler buzgó vazallusával, Jozef Tiso miniszterelnökkel történt tárgyalásain ismételten a magyar kisebbség érdekeinek és jogainak elismerését szorgalmazta. Ezt tette szenvedélyes felszólalásaiban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként is. Ugyanakkor tevékenyen részt vett lengyelek Magyarországra menekítésében, később segítésében. 1942 májusában a pozsonyi dieta (parlament) hatvanhárom képviselőjéből egyedül Esterházy nem szavazta meg a zsidótörvényt. Százával segítette át Magyarországra a halálra hajszolt zsidókat, de szlovák és cseh családokat is. Több szervezet is készült a letartóztatására, de kalandos úton, sikerrel kijátszotta üldözőit.
– Mi történt Esterházyval az új, szovjet típusú diktatúra korában?
– 1945 áprilisában Pozsonyban a szovjet hatóságok letartóztatták, majd szabadon engedték. Döbbenten tapasztalta, hogy a városban újabb magyarellenes intézkedések, jogtalan tömeges őrizetbe vételek történtek. A kollektív és alaptalan üldöztetés ellen személyesen tiltakozott Gustav Husák pártvezetőnél, aki letartóztatta, s átadta a szovjeteknek. Több szlovákiai magyar pártvezetővel együtt július 29-én Moszkvába hurcolták, koholt vádakkal, tízévi tényt mellőzve, távollétében halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1949-ben a kényszermunkán tüdőbajban legyengült foglyot a szovjetek a csehszlovák szervek kezére adták. Családja és barátai közbenjárására a köztársasági elnök a halálos ítéletet „kegyelemből” életfogytiglani börtönre változtatta. Iszonyú körülmények között raboskodott, amnesztiakérelmét sorra elutasították. 1957. március 8-án Mirovban, a politikai foglyok börtönében csontig fogyva, tüdőbetegségben hunyt el. Hamvai kiadását a családnak a hatóságok megtagadták.
– Mit szól ahhoz, hogy film készül erről a kiváló emberről?
– Gróf Esterházy János a demokrácia és a szabadság, az önrendelkezés, az emberi jogok, a modernkori nemzetiségi autonómia- küzdelmek, a kelet-közép-európai üldöztetések tragikus alakja. Emberi nagysága, bátorsága, tartása, a szabadság és az erkölcs iránti elkötelezettsége példaértékű, megörökítésre érdemes.

Objektív filmet szeretnének. Kollarik Tamás, Novák Tamás és munkatársaik – Csillag Manó vágó-szerkesztő, Gyulai Bence Márton fotós-operatőr, Koller István gyártásvezető – már bizonyították, hogy képesek hiteles, izgalmas filmeket készíteni, ilyen volt a magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett hősét bemutató Ocskay-film. Legújabb munkájuk, amely a legendás Domonkos Miksa és Domonkos István életét mutatja be (a címe: Élő történelem), rövidesen a közönség elé kerül. A világon bárhol játszható, objektív filmet szeretnének készteni Esterházy Jánosról is, ezért végigjárják életének főbb helyszíneit, Pozsonytól Kassán és Prágán át Moszkváig, ahol értékes és eddig be nem mutatott anyagok találhatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.