Mondhatjuk, hogy Esterházyt Trianon tette érzékennyé más nemzetiségek fájdalmai iránt?
– Valamint keresztény, humanista személyisége és neveltetése. Gróf Esterházy János a trianoni békediktátum után az új, kisállami helyzetnek, az 1930-as évek politikai mozgásainak, majd a második világháború könnyes-véres éveinek egyik jelentős személyisége volt. Nyitraújlakon (ma Velké Záluzie, Szlovákia) látta meg a napvilágot. A harmincas évek elején már aktívan politizált, előbb a csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga, majd az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) elnökévé választották. Ellenzéki politikusként 1933-tól a csehszlovákiai nemzetiségek önrendelkezésének elkötelezett híve és harcosa lett. Törvényes alapon követelte Szlovenszko és Ruszinszko (Kárpátalja) autonómiáját. A magyar önrendelkezési jogért küzdve 1938-ban tárgyalásokat folytatott Olaszországban, Lengyelországban és többször Magyarországon. A müncheni döntés után a határkérdésekkel foglalkozó magyar–csehszlovák tárgyalásokon – Esterházy követelése ellenére – a csehszlovákiai magyar képviselők csak megfigyelői státusban vehettek részt. Kassa magyar kézre adásakor Esterházy bejelentette, hogy Szlovákiában marad. Jogszerű bánásmódot kért a magyar fennhatóság alá került szlovákoknak, a budapesti parlamenti képviselői posztot nem fogadta el.
– Ha jól tudom, a tisói fasizmus korában is példaszerűen viselkedett.
– 1939-ben hivatalos nyilatkozatban határolódott el a német nemzetiszocialista eszmétől és követőitől. Hitler buzgó vazallusával, Jozef Tiso miniszterelnökkel történt tárgyalásain ismételten a magyar kisebbség érdekeinek és jogainak elismerését szorgalmazta. Ezt tette szenvedélyes felszólalásaiban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként is. Ugyanakkor tevékenyen részt vett lengyelek Magyarországra menekítésében, később segítésében. 1942 májusában a pozsonyi dieta (parlament) hatvanhárom képviselőjéből egyedül Esterházy nem szavazta meg a zsidótörvényt. Százával segítette át Magyarországra a halálra hajszolt zsidókat, de szlovák és cseh családokat is. Több szervezet is készült a letartóztatására, de kalandos úton, sikerrel kijátszotta üldözőit.
– Mi történt Esterházyval az új, szovjet típusú diktatúra korában?
– 1945 áprilisában Pozsonyban a szovjet hatóságok letartóztatták, majd szabadon engedték. Döbbenten tapasztalta, hogy a városban újabb magyarellenes intézkedések, jogtalan tömeges őrizetbe vételek történtek. A kollektív és alaptalan üldöztetés ellen személyesen tiltakozott Gustav Husák pártvezetőnél, aki letartóztatta, s átadta a szovjeteknek. Több szlovákiai magyar pártvezetővel együtt július 29-én Moszkvába hurcolták, koholt vádakkal, tízévi tényt mellőzve, távollétében halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1949-ben a kényszermunkán tüdőbajban legyengült foglyot a szovjetek a csehszlovák szervek kezére adták. Családja és barátai közbenjárására a köztársasági elnök a halálos ítéletet „kegyelemből” életfogytiglani börtönre változtatta. Iszonyú körülmények között raboskodott, amnesztiakérelmét sorra elutasították. 1957. március 8-án Mirovban, a politikai foglyok börtönében csontig fogyva, tüdőbetegségben hunyt el. Hamvai kiadását a családnak a hatóságok megtagadták.
– Mit szól ahhoz, hogy film készül erről a kiváló emberről?
– Gróf Esterházy János a demokrácia és a szabadság, az önrendelkezés, az emberi jogok, a modernkori nemzetiségi autonómia- küzdelmek, a kelet-közép-európai üldöztetések tragikus alakja. Emberi nagysága, bátorsága, tartása, a szabadság és az erkölcs iránti elkötelezettsége példaértékű, megörökítésre érdemes.
Objektív filmet szeretnének. Kollarik Tamás, Novák Tamás és munkatársaik – Csillag Manó vágó-szerkesztő, Gyulai Bence Márton fotós-operatőr, Koller István gyártásvezető – már bizonyították, hogy képesek hiteles, izgalmas filmeket készíteni, ilyen volt a magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett hősét bemutató Ocskay-film. Legújabb munkájuk, amely a legendás Domonkos Miksa és Domonkos István életét mutatja be (a címe: Élő történelem), rövidesen a közönség elé kerül. A világon bárhol játszható, objektív filmet szeretnének készteni Esterházy Jánosról is, ezért végigjárják életének főbb helyszíneit, Pozsonytól Kassán és Prágán át Moszkváig, ahol értékes és eddig be nem mutatott anyagok találhatók.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben