Elsőfokú viharjelzésnél percenként negyvenötször, másodfokú viharjelzésnél pedig percenként kilencvenszer villant fel sárga fény a Balaton körül elhelyezett 26 és a Velencei-tóhoz telepített két lámpa. Előbbi 40 és 80, az utóbbi 60 kilométert meghaladó óránkénti szélsebességnél figyelmezteti a veszélyre a fürdőzőket, a vitorlázókat, csónakázókat, horgászokat.
Nem mindegy azonban, hogy 60-70 vagy 100-120 kilométeres, orkánerejű szél csap le a tóra, és az sem, hogy a vihar a Balaton melyik medencéjét érinti – figyelmeztet Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának vezetője. Szerinte célszerű lenne három részre osztani a tó körzetét: Badacsonytól nyugatra eső, badacsony-tihanyi térségre és keleti-medencére. Ez esetben nem fordulna elő, hogy mindenkit kiparancsol a vízből a meteorológia, holott csak Keszthelyen van vihar, Földvárnál vagy Siófoknál pedig a szellő sem rezdül. Ilyenkor okkal háborognak és szidalmazzák a fürdőzők, a vitorlázók a meteorológiát. Horváth Ákos szerint ehhez azonban jelentősen növelni kellene a meteorológiai szolgálat központi és siófoki obszervatóriumának számítástechnikai kapacitását.
A Balaton örömeit élvezőket néhány éve egy rádiós segélyhívó rendszer is védi a veszélyektől, és a nagy forgalmú strandok hangosbemondói is vigyáznak a fürdőzőkre, csónakázókra vagy a vízibiciklizőkre. Mindezek ellenére van olyan év, hogy a tó tíznél is több áldozatot követel. A viharjelző rendszer korszerűsítése ezért sem halogatható – állítják egybehangzóan a meteorológusok és a katasztrófavédelem balatoni szakemberei.
Droggal fizetett a bátorterenyei család a munkásoknak