Egyelőre nem változtat az emelt szintű érettségiről szóló jogszabályon a tárca – jelentette ki Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási szakállamtitkára. Manherz ezzel elismerte, hogy a minisztérium a kétszintű érettségi rendszer jelenlegi szabályozásának bukása és a szakmai szervezetek követelése ellenére sem teszi kötelezővé az emelt szintű érettségit a felvételizők számára. Közölte ugyanakkor: azt szeretnék, hogy 2011–12-től képzési területenként legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit kelljen tenni a felsőoktatási intézményekbe való belépéshez. Ezt a tárca úgy képzeli el, hogy a főiskolai, egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) ajánlásokat fogad el, amelyben javasolja tagjainak az emelt szintű vizsga jelentkezési feltételként állítását. Ezek az ajánlások azonban – az oktatási miniszter által alkotott rendeletekkel ellentétben – senkire nézve sem kötelezők, ráadásul egyes szakemberek szerint éppen a felsőoktatási intézmények azok, amelyeknek gazdasági érdekeikkel ellentétes az emelt szintű vizsga bevezetése.
*
Különböző szakmai szervezetekkel együtt már évek óta küzdünk azért, hogy az emelt szintű érettségit kötelezővé tegye az oktatási tárca, valamiért azonban nem akarják meghallani a kérésünket – jelentette ki lapunknak Porogi András, a Magyar Nevelők és a Tanárok Egyesületének elnöke. Leszögezte: csak a tárca jogszabály-változtatása segítene, az egyetemeknek ugyanis nem érdekük, hogy kötelező legyen a magasabb fokú matúra, hiszen nagyobb tudást követelve csak kevesebb diákot tudnának felvenni. A rektorok saját hatáskörben eddig is kötelezővé tehették volna a vizsgát, elsöprő többségük azonban pénzügyi megfontolások miatt nem döntött így és várhatóan a jövőben sem tesz másként. Hozzátette: ha nem hajlandók változtatni, tudomásul kell venniük, hogy felkészületlen diákok tömegei lepik el a felsőoktatási intézményeket.
Porogi szerint a középiskolai oktatásra és a diákok fejlődésére nézve is káros, hogy középszintű vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba, mert ez a diákokat nem ösztönzi tanulásra. Leszögezte: az idén debütáló 400+80 pontos pontrendszer tovább ront a helyzeten: az új rendszerben a pluszpontok emelt szintű vizsga nélkül is összegyűjthetők, például nyelvvizsgával, tanulmányi versennyel.
Porogi aggodalmát támasztotta alá Mészáros Tamás, az MRK egyetemi tagozata elnökének nyilatkozata is. Mészáros szerint a nagy tudományegyetemek egy időben szorgalmazták az emelt szintű vizsga kötelezővé tételét, a legtöbb főiskola azonban ezzel soha nem értett egyet, így nem ez volt a többségi álláspont.
Emlékezetes: a két évvel ezelőtti adatokhoz képest 40, a tavalyi számokhoz viszonyítva 30 százalékkal csökkent az idén az emelt szintű vizsgák száma, ma már csupán az érettségik hat százaléka zajlik emelt szinten, ami a rendszer csődjét jelzi. A Fidesz már a kétszintű érettségi bevezetésének tervezésekor kötelezővé tette volna az emelt szintű vizsgát, a 2002-ben bársonyszékbe kerülő Magyar Bálint azonban keresztülhúzta az elképzelést.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
