Az alapítványi iskolák jó részét csupán vegetálásra kényszeríti az oktatási tárca elégtelen finanszírozási rendszere. Az intézmények nagy hányada éppen csak fenntartja magát, de gondolni sem mer a fejlesztésre, létszámbővítésre. Így sincs elegendő pénz a működtetésre, pedig nagy szükség lenne a speciális oktatást nyújtó iskolákra. Ma ugyanis tömegesen hullanak ki a közoktatási rendszerből az olyan, sok esetben kiemelkedően tehetséges fiatalok, akik bizonyos okokból nem tudnak beilleszkedni a teljesítményorientált, egyre nagyobb létszámú osztályokba.
– Olyan diákok kerülnek hozzánk, akik magatartás-, illetve tanulási problémákkal, például diszlexiával, diszgráfiával küzdenek. Ők nem sérültek, sőt sok esetben kiemelkedően tehetségesek, a hagyományos közoktatási rendszer azonban mégsem tud velük mit kezdeni – jelentette ki lapunknak Gömör Boglárka, a GéS Alapítványi Gimnázium igazgatója. Hozzátette: a jelenlegi oktatási kormányzat olyan támogatási rendszert vezetett be, amely minél nagyobb létszámú osztályok létrehozására ösztönzi az iskolákat, hiszen így kevesebb a tanóra, a rezsiköltség és az alkalmazandó pedagógus is. A 30–35 fős osztályokban a tanárok kénytelenek erőltetett tempót diktálni, és nincs idejük arra, hogy minden gyerek problémájával külön foglalkozzanak. A gondok sok esetben nem a képességek hiányából fakadnak, hanem például olvasási, viselkedési zavarból. Ezek a bajok egyszerűen kezelhetők, a hagyományos iskolákban ezt mégsem teszik meg, mert az állami támogatásból nem telik különfoglalkozásokra és az ehhez szükséges szakembergárdára. A közoktatási rendszerben tehát nemcsak azért rossz a teljesítmény, mert sok a gyengébb képességű gyerek, hanem azért is, mert még a tehetségekkel sincs idő foglalkozni.
Gömör szerint bizonyított és minden szakember szerint elfogadott tény, hogy a kiscsoportos oktatás személyközpontúsága miatt sokkal eredményesebb, mint a nagyobb létszámú tanítás. Az oktatási tárca azonban mégsem ezt ösztönzi, mivel rövid távon többe kerül, mint hatalmas osztályokba bezsúfolni a gyerekeket. A szakember leszögezte: a probléma az, hogy a jóval költségesebb, speciális oktatást nyújtó alapítványi iskoláknak is ugyanúgy számolják ki az állami támogatás összegét, mint a háromszor annyi diákot egy osztályba zsúfoló állami intézménynek. Sőt, mivel a rendszer a takarékosság elve miatt a hatalmas osztályok létrehozását jutalmazza, mások jóval több állami pénzt kapnak, mint a csupán tíz főt együtt oktató intézmények. Gömör szerint az oktatási tárca szemléletével az alapvető baj az, hogy hosszú távon a kicsit nagyobb befektetés sokkal kifizetődőbb lenne. A hagyományos struktúrából kieső diákok tízezrei ugyanis így mégis végzettséget szereznének és képzett emberekként kerülnének a munkaerőpiacra.
A Hiller István vezette oktatási tárca azonban egyelőre nem hajlandó felismerni az alapítványi iskolák előnyeit. A jelenlegi állami támogatás ugyanis körülbelül a tanítási költségek negyven-hatvan százalékát fedezi, a többit az iskoláknak kell előteremteniük. Az alapítványi iskolák ingatlant sem kapnak az államtól, a GéS Alapítványi Gimnázium például havi egymillió forintot kényszerül fizetni a bérleményért. Az önkormányzat ugyan felajánlott neki egy rendkívül lerobbant épületet pár százezer forint bérleti díjért, a felújítási költséget azonban áthárította volna az iskolára, amire megint csak nem volt fedezetük. Gömör Boglárka szerint ez azt jelenti, hogy a szülőknek átlagosan félévenként 150–200 ezer forinttal kell hozzájárulniuk gyermekük taníttatásához. Az összeg befizetése nem kötelező, de azt a szülők is tudják, hogy e nélkül az összeg nélkül az iskola működésképtelen lenne. Az igazgatónő leszögezte: ezt a magas költséget természetesen csak a kimondottan jómódú családok tudják megfizetni. Hozzátette: éppen a rossz szociokulturális háttérrel rendelkező, nehéz anyagi körülmények között élő, tehetséges gyerekeknek lenne a legnagyobb szükségük a felzárkóztatásra.
Az alapítványi iskolák jó része folyamatosan kéri a nekik járó állami támogatás felülvizsgálását az oktatási tárcától, Hiller István azonban egyelőre nem adott nekik megnyugtató választ.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
