Elérte az agráriskolákat is a szakképzési reform, amelynek az elmúlt két évben már több száz iskola esett áldozatul. A reform lényege, hogy az azonos profilú szakiskolákat régiónként összevonják egy-egy térségi integrált szakképzőközpontba. A székhelynek kinevezett intézményen kívül a többi iskola jogilag megszűnik, legjobb esetben telephelyként működhet tovább, vagy úgy sem. A kormány az intézkedéstől megtakarítást remél: kevesebb alkalmazottra lesz szükség, a bezárt intézmények rezsiköltsége is megspórolható, és a drága gyakorlati képzést is elegendő régiónként egy helyen biztosítani.
Az agrárképzés összevonása a többi szakterület integrációjánál is ésszerűtlenebbül zajlik: az FVM összesen három térségi integrált szakképzőközpontot kíván létrehozni; az egyes tagiskolák között elképesztő a távolság. A Dunántúl iskoláit öszszefogó, szekszárdi székhelyű központ magába olvasztaná a soproni, a vépi, a kaposvári, a sellyei, a szentlőrinci, a villányi és a lengyeli iskolákat. Közép-Magyarországon a piliscsabai és a váci iskolát vonnák össze két budapesti intézménnyel. Kelet-Magyarországon Szentes, Gyomaendrőd, Kétegyháza, Pétervására, Gyöngyös, Mátrafüred és Jánoshalma alkotna egy iskolát. A dunántúli központ, Szekszárd 259 kilométerre van Soprontól, míg Kelet-Magyarországon Kétegyháza és Pétervására között 229 kilométer a távolság. Ennek következtében kivitelezhetetlennek tűnik a közös gyakorlati képzés kialakítása, legfeljebb úgy, ha a tárca állja a fiatalok útiköltségét, és többhetes szállást is biztosít nekik, így azonban értelmét veszti a takarékossági céllal indokolt összevonás.
A Fidesz a hét elején a parlamentben interpellálta Gráf József minisztert. Ángyán József kérdésében rámutatott: az összevonás megtakarítás helyett többletköltséget jelentene. Ráadásul az iskolák közötti óriási távolságon kívül az is akadálya a közös gyakorlati képzőhelyek létrehozásának, hogy különböző profilú iskolákat, például egy állattenyésztési és egy dísznövény-kertészeti intézményt akarnak összevonni. Válaszában Gőgös Zoltán államtitkár ellentmondásba keveredett. Először azt állította, hogy minden iskola önálló jogi személy marad, majd azt, hogy azért kell őket egy intézménnyé alakítani, mert 1500 fő alatt az iskolák önállóan nem jogosultak szakképzési hozzájárulásra. A válasz elutasításának sikere csak a Fideszen múlott, az SZDSZ ugyanis tartózkodott. A nagyobbik ellenzéki párt politikusai közül sokan hiányoztak az ülésteremből, és a bennlévők közül sem figyelt oda mindenki. Harrach Péter és Matolcsy György ugyanis véletlenül az igen gombot nyomta meg. A szocialistáknak éppen erre a két szavazatra volt szükségük.
Információink szerint azóta Máhr Gábor, a tárca szakállamtitkára az érintett igazgatóknak ismét a jogutóddal történő megszűnésről beszélt. A Fidesz hétfőn újból megpróbálkozik az interpellációval. A miniszter válaszának leszavazása azért lenne létfontosságú, mert akkor újra a mezőgazdasági bizottság elé kerülne az ügy, és az immár ellenzékben lévő SZDSZ esetleges ellenszavazatával meg lehetne akadályozni az iskolák megszüntetését.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
