Tegnap több mint 1,7 millió gyermek számára ért véget az idei tanév. A szakemberek szerint az oktatási kormányzat intézkedései súlyos károkat okoztak az oktatásban, szeptembertől pedig az újabb pénzelvonás miatt még nehezebb időszak vár a tanárokra és a gyerekekre.
– Az idei tanév félezer iskola bezárásával és tízezer pedagógus elbocsátásával kezdődött, és az oktatást érintő káros intézkedések sorozata egész évben folytatódott – mondta lapunknak Sió László. A Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint az intézkedések veszélyeztették a kistelepülési iskolák létét, hiszen az oktatási tárca által bevezetett új finanszírozási modell a nagy létszámú osztályok létrehozását támogatja, ami a falvakban megvalósíthatatlan. Súlyos gondok vannak a kollégiumi ellátásban is: korábban az állam a kollégiumi költségek csaknem száz százalékát állta, az idei tanévtől azonban már csupán hatvan százalékát.
*
A többi pénzt ráterhelték az amúgy is súlyos pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatokra, amelyek vagy ki tudják gazdálkodni ezt a pénzt, vagy kénytelenek bezárni a kollégiumot. Sió László különösen felháborítónak tartja az egyházi iskolákkal szembeni eljárást, hiszen ezeknek még a törvény szerint járó támogatást sem fizette ki az állam. Emlékezetes: az Állami Számvevőszék megállapította, hogy 2005-ben és 2006-ban mintegy hárommilliárd forinttal rövidítette meg az egyházi iskolákat a Hiller István vezette oktatási tárca, oly módon, hogy a jogszabályokban előírtaktól eltérően számította ki a nekik járó támogatás összegét.
Sió leszögezte: úgy tűnik, hogy az érettségiztetés technikai részét végre sikerül megoldani, a feladatok összeállításával azonban még mindig komoly baj van, ezt jelzi a matematikavizsgán szereplő bagatell példa és a magyarvizsga rossz javítókulcsa is. Különösen aggasztónak tartja, hogy a tárca támadásnak veszi a tanárok kifogásait, és nem hajlandó érdemben kivizsgálni azokat. A felsőoktatásban az egyetemre, főiskolákra jelentkezők számának drasztikus csökkenése volt az év legnagyobb kudarca, amelynek oka az akkor még hatályos tandíjtörvény volt. A diákok számára ugyanakkor óriási győzelmet jelent, hogy a népszavazással sikerült megőrizni a felsőoktatás ingyenességét. Sió László szerint az Új tudás program kidolgozatlan, részletei ismeretlenek, ráadásul számos intézkedésre nincs pénz. A pályakezdő pedagógusok – a programban szereplő – béremelésére sincs fedezet, ráadásul ez nem oldja meg a tanárok anyagi megbecsülésének kérdését. A hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járatásának pénzbeli ösztönzését a Fidesz szakembere jó ötletnek tartja, ugyanakkor szerinte az nem sokat ér, mert nem társul hozzá óvodafejlesztési program. Kijelentette: szeptembertől még nehezebb év vár az iskolákra, újabb három évfolyamon lép ugyanis életbe az új finanszírozási modell, amely a támogatások csavaros kiszámításával ismét 25-30 milliárd forintot von ki a közoktatásból. – A pénzhiány az egyik legfontosabb kiváltó oka az iskolai erőszaknak, az iskola ugyanis a nevelés színtere helyett oktatóüzemmé vált. A forráskivonás miatt tömegesen szűntek meg a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, az elbocsátások után megmaradt pedagógusoknak nem marad idejük a nevelésre, személyiségfejlesztésre – figyelmeztetett Sió.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) évismétlésre kötelezné az oktatási tárcát. Kerpen Gábor elnök leszögezte: a pedagógusok megbecsültségét tekintve elégtelen az oktatási tárca teljesítménye, hiszen tízezer álláshelyet szüntetett meg, a bent maradókra pedig úgy terhelt pluszmunkát, hogy közben csökkent a reálbérük. Sérelmezte azt is, hogy a tárca nem vállalja a felelősséget az iskolabezárásokért és az elbocsátásokért. Leszögezte: Hillerék folyamatosan számon kérik az integrált nevelés szigorú szabályait, miközben az együtt nevelés alapvető feltételeit sem teremtik meg. A tárca takarékossági hajlama túlzó, nem vizsgálja, hogy a pénzelvonás milyen következményekkel jár, és az így hozott intézkedések (osztályösszevonás, iskolabezárás) súlyosan rontják a közoktatás színvonalát. Kerpen kijelentette: a tárca mindent megtesz, hogy csökkentse a tanárok presztízsét. Azzal, hogy az iskolai erőszak kapcsán a tanárokat hibáztatják, tovább erősíthetik a brutalitást.
A diákoknak sem lesz felhőtlen a szünidő: a távirati iroda tájékoztatása szerint ugyanis horribilis összegeket kérnek a táborokért. Egy bentlakásos tábor 7–12 napos, általában 40–90 ezer forintba kerül.
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás