Ujjlenyomat bizonyítja a bűntett idejét

Román igazságügyi szakértők bejelentették, hogy új eljárásukkal megállapítható az ujjlenyomatok keletkezési ideje, ami komoly lépést jelenthet a bűnügyek felderítésében. Pádár Zsolt igazságügyi szakértő szerint a laboratóriumi vizsgálatok eredményei nehezen ültethetők át a valóságos kriminalisztikai helyszínekre.

Kriminalisztikai világújdonságról számolt be a román sajtó azután, hogy a múlt héten Franciaországban, az Interpol lyoni nemzetközi kongresszusán romániai szakértők ismertettek egy új eljárást, amellyel ki lehet mutatni az ujjlenyomat keletkezésének idejét. Elméletük szerint ugyanis ezek tulajdonosuk vércsoportjától függően – a B és AB gyorsabban, a 0 és az A pedig hosszabb idő alatt – veszítik el jellemzőiket. Ennek eredményeképpen a lehetséges elkövetők körét a mostaninál sokkal jobban lehet majd szűkíteni. A gyanúsítottak gyakran azzal védekeznek, hogy a bűncselekmény elkövetése előtt tartózkodtak a helyszínen. Az új eljárás ezt megerősítheti vagy éppen azt bizonyíthatja, hogy az ujjlenyomat a bűntett idején keletkezett – adta hírül az Evenimentul Zilei. A román rendőrség feje, Gheorghe Popa igazságügyi szakértő vezette csoport két év alatt nyolcszáz, különféle vércsoportokba tartozó ember ujjlenyomatát vizsgálta meg. Popa szerint az új eljárással számos, eddig megoldatlan bűncselekmény elkövetőjét sikerülhet azonosítani.
A szakemberek jó ideje törekednek arra, hogy megtalálják azt a módszert, amellyel pontosan meg lehet állapítani a biológiai nyomok keletkezésének idejét. Nagy jelentőséggel bír az, hogy egy vérnyom a bűncselekmény előtt, vagy éppen annak az időpontjában került-e egy ruhadarabra – tájékoztatta lapunkat Pádár Zsolt, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet hemogenetikai osztályának vezetője. Az igazságügyi szakértő elmondta, egy ilyen eredményt szakmailag csak azután lehet minősíteni, ha tudományos igényű publikáció is megjelenik róla, és abban részletesen beszámolnak arról is, mire alapozzák eredményeiket, ráadásul ezeknek reprodukálhatóknak kell lenniük. Pádár Zsolt hozzáfűzte, nagyon nagy a különbség a laboratóriumi és a bűncselekmények helyszínéről származó mintákon végzett vizsgálatok között, hiszen az előbbiekben nem lehet teljes mértékben rekonstruálni a bűntett környezetét és annak hatásait. Az igazságügyi szakértők ugyanis ismeretlen rendszerben tudományos módszerekkel vizsgálódnak, ami annyit tesz, hogy a helyszínelők feljegyzik a környezet jellemzőit: időjárást, fényviszonyokat, páratartalmat, de azt nem tudhatják, hogy az elkövetés idején milyen volt például az UV sugárzás, a hőmérsékleti ingadozás, a lokális mikrobiológiai háttér. Laboratóriumi körülmények között viszont a környezeti hatásokat – mivel ismeretlenek – nem lehet reprodukálni, miközben a biológiai anyag jellemzői is folyton változnak.