Az egyetlen jelöltként induló, saját magával versengő Rudas Imrét, a Budapesti Műszaki Főiskola rektorát választotta új elnökévé az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia. Rudas társelnöke Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem vezetője lett. Ezzel eldőlt, hogy újabb egy évig baloldali hegemónia lesz az egyetemeket képviselő szervezetben. A pécsi ülésen Rudas 155 támogató szavazatot kapott, kettő nem ellenében és hat tartózkodás mellett. A 71 felsőoktatási intézménynek összesen 240 mandátuma van, a 163 leadott voks azt jelenti, hogy a rektorok jó része nem vett részt az ülésen.
– Bár Rudas Imre harcolt a tandíj bevezetéséért, reméljük, hogy tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, és elnöksége alatt nem veszi elő újra a diákok megsarcolásának ötletét – reagált lapunknak Rudas megválasztására Miskolczi Norbert, a diákok érdekeit védő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Hozzátette: azt várják, hogy az új elnök végre jobb irányba viszi a rektori konferenciát, mint amerre eddig haladt, és sikerül együtt dolgozni a felsőoktatás minőségének javításáért.
Emlékezetes: az előző MRK-elnök, Molnár Károly azért mondott le posztjáról, mert a miniszterelnök kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterré nevezte ki – sokak szerint jutalomból a tandíj bevezetése melletti kampányolásáért. Rudas Imre Molnár társelnöke volt, és a szociális népszavazás előtt a kormány által fizetett politikai hirdetésekben népszerűsítette a tandíjat. Az új társelnök, Szabó Gábor arról várt hírhedtté, hogy fegyelmi eljárást indított, és két évre eltiltotta tanulmányai folytatásától a szegedi hallgatói önkormányzat elnökét. Szabó többek között azzal indokolta lépést, hogy Török Márk az egyetem épületében dohányzott, egyesek szerint azonban az volt a baj vele, hogy a népszavazás előtt tandíjellenes tüntetéseket szervezett.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját