Július 9-én nyílik London egyik legfőbb turistaattrakciója, a Madame Tussaud panoptikum berlini múzeuma, ezzel a brit főváros, illetve Amszterdam, Hongkong, Las Vegas, New York, Sanghaj és Washington után Berlin a nyolcadik olyan város, ahol a XIX. században megnyílt viaszfigura-múzeum állandó kiállítással jelentkezik. (Jövőre nyitják meg a hollywoodi panoptikumot.)
A múzeum berlini kirendeltsége azonban már megnyitása előtt támadások kereszttüzébe került azáltal, hogy kiállított figurái között Adolf Hitler, a náci birodalom vezére is helyet kap. Német politikusok és történészek némelyike úgy véli, Hitler már elkészült viaszmását azonnal be kell olvasztani, mert annak kiállítása a közönség elé ízléstelenség, illetve megvan az a veszélye, hogy a múzeum újnáci csoportok gyakori látogatásának lesz kitéve. Tiltakozásuknak adtak hangot Németországban működő zsidó szervezetek is, köztük a holokauszt-emlékmúzeum, amely Berlin központjában csupán néhány lépésre található a panoptikumtól. A Hitler-figura ellenzői úgy vélik, nincs helye ismert popsztárok, nevezetes történelmi személyiségek és labdarúgó-játékosok között egy olyan embernek, aki a második világháború rémébe taszította Németországot, és több millió zsidó kiirtását rendelte el. „A panoptikumoknak az emberek szórakoztatása a feladata. Ott nincs helye Hitlernek” – közölte Johannes Tuchel, a náci rezsim ellenzői előtt tisztelgő Német Ellenállók Emlékmúzeumának munkatársa.
A Madame Tussaud múzeum vezetősége a kritikákra reagálva kifejtette, nem lehet elvitatni a náci vezér meghatározó szerepét a német történelemben. Hitler uralma „jelentős, bár szörnyű fordulópontja a modern Európa történelmében”, olvasható a berlini múzeum közleményében. „Ha nem veszünk tudomást Hitler szerepéről, furcsa űr keletkezne a kiállítás Németország történelmét bemutató részében Bismarcktól kezdve napjainkig”, hangsúlyozta a vezetőség, hozzátéve, hogy a múzeumnak nem célja a politikai véleménynyilvánítás. A Marie Tussaud viaszöntő által alapított és róla elnevezett panoptikum a Berlin Tagesspiegelben közzétett közvélemény-kutatással támasztotta alá döntésének helyességét Hitlert illetőleg. E szerint mind a berliniek, mind a külföldi megkérdezettek többsége (57 százalékuk) egyetért abban, hogy Hitler uralma meghatározó volt a német történelem ezen időszakában, szerintük az exkancellárnak helye van a múzeumban. Támogatja a döntést Stephan Kramer, a német Zsidók Központi Tanácsának főtitkára is, szerinte „nemkívánatos eredményre vezetne, ha megpróbálnánk kitörölni Hitlert a történelemből”. Klaus Wowereit berlini főpolgármesterhez hasonlóan azonban szorgalmazta, hogy a múzeum lássa el kellő információval az odalátogatókat a Hitler és a nemzetiszocialista rezsim által elkövetett bűnökről. A panoptikum erre reagálva megjegyezte, Hitlert nem kívánják dicsőíteni, a viaszbábu pedig leginkább megtört, a világháború elvesztésével és az öngyilkosság gondolatával foglalkozó énjére emlékeztet majd.
A berlini múzeumban olyan ismert német alakok viaszmásai lesznek láthatók, mint Helmut Kohl volt és Angela Merkel jelenlegi kancellár, Albert Einstein Nobel-díjas fizikus, Boris Becker teniszező, Oliver Kahn, a labdarúgó-válogatott volt kapusa, XVI. Benedek pápa vagy a már említett Klaus Wowereit. A londoni Madame Tussaud múzeumban egyébként szerepel Hitler olyan múltbéli és jelenlegi világvezetők mellett, mint George W. Bush amerikai elnök vagy Szaddám Huszein volt iraki államfő.
Németországban nem ez az első eset, hogy Adolf Hitler modernkori megjelenítése felzúdulást váltott ki. A 2004-ben bemutatott A bukás című, Oscar-díjra jelölt német filmet, amely a náci vezér életének utolsó napjait elevenítette fel, többek között azért érte bírálat, mert Hitlert túlságosan emberi oldaláról mutatta be. Tavaly pedig a zsidó származású svájci rendező, Dani Levy Az én Führerem – Az igazán legigazabb igazság Adolf Hitlerről című paródiája okozott felháborodást.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
