Afrikából hozna nyerscukrot az MC

Jó üzletnek ígérkezik a fejlődő országokból érkező nyerscukor feldolgozása, mert a gyár kapacitásának bővülése több dolgozó foglalkoztatását teszi lehetővé, s meghosszabbíthatja a kampányt – vélekedik a Magyar Cukor (MC) Zrt. afrikai és dél-amerikai nádcukor beszerzési terveiről a kaposvári gyár egyik, névtelenséghez ragaszkodó középvezetője. Az ország egyetlen megmaradt cukorgyárának műszaki igazgatója, Hájos László viszont nevét adta a nyilatkozatához. Lapunknak elmondta: az unió fejlődő országokból történő, évi négymillió tonnát kitevő vámmentes nyerscukorimportjából a kaposvári gyár jó eséllyel pályázhat évi ötven-százezer tonna nádcukorra.

Az ausztriai Agrana kezében lévő magyar cukorgyárak közül egyedül a kaposvári maradt lábon, mert mint ismert, a múlt év őszén a szolnoki és a petőházi gyár is bezárt. Eközben a dél-dunántúli répatermelőknek is kedvét szegte a gyártási kapacitás drámai csökkentése: Somogyban az idén csak feleannyian szerződtek a kaposvári gyárral, mint tavaly. – Pedig a múlt évi tonnánkénti harminchárommal szemben az idén negyvenkét eurót fizet a répáért a feldolgozó – mondja Bognár Kálmán, a kaposvári gyár egyik dolgozója, aki egyébként maga is termelő.
A porrá zúzott magyar cukoripar most talán utolsó lehetőségként kap mentőövet a drasztikus cukorreformról döntő brüsszeli adminisztrációtól. A jövő év októberétől ugyanis az Európai Unió jóváhagyása alapján az afrikai és a dél-amerikai országokból évenként három-négymillió tonna vámmentes nyerscukor érkezik a közösség államaiba. Ebből pályázik évi 50-100 ezer tonna importárura a kaposvári gyár, tudtuk meg a cég műszaki igazgatójától.
Hájos László lapunknak elmondta: az Agrana vezérkarának kedvező a hozzáállása a kaposváriak tervéhez, úgy látják, jó esélylyel pályázik a somogyi megyeszékhely üzeme az évenkénti 50-100 ezer tonna alapanyag feldolgozására.
Emlékeztetve az unió radikális cukorreformjára – amelynek lényege a közösség országai által előállítandó tizenkétmillió tonna édesítőszer nyolcmillió tonnára csökkentése – a műszaki igazgató úgy látja: a legszegényebb országok gondjain is jelentősen enyhít a nyerscukor-behozatal. Hájos László szerint az importalapanyag a gyár egy éve rendszerbe állított, répaszeletek felhasználásával működő biogázüzemének kapacitását is növeli, a feldolgozott alapanyag ugyanis fűtésienergia-tárolást is lehetővé tesz.
Kérdésünkre, hogy más lesz-e a nádcukorból készült édesítőszer élvezeti értéke, mint a megszokott répacukoré, az igazgató nemmel válaszolt. – Legfeljebb azt veszi majd észre a fogyasztó, hogy a nádcukor alapanyagú kristálycukor szemcséi apróbbak – fűzte hozzá.
– A nádcukor-finomító program egymilliárd forintnál is nagyobb összegű beruházást igényel – nyilatkozta a megyei napilapnak a kaposvári gyár operatív igazgatója. Szeles Zoltán azt is elmondta: az afrikai meg a dél-amerikai nyerscukor hajón érkezik majd egy adriai-tengeri kikötőbe, ahonnan vasúton szállítják Kaposvárra.
Akár harminc-negyven új dolgozónak is munkát adhat a nyerscukor-feldolgozás – vélekednek a most száznegyven, a kampányban pedig további hatvan-hetven főt foglalkoztató gyár vezetői. Kaposvárott egy-egy répafeldolgozási kampányban 380-400 ezer tonna cukorrépából 50-55 ezer tonna cukrot állítanak elő.
A horvátországi Verőcén évek óta sikeresen folyik az importból beszerzett nyerscukor feldolgozása. Lehet, hogy az afrikai meg a dél-amerikai import menti majd meg a külföldi kézbe került, s igencsak leépült magyar cukoripar utolsó gyárát, a kaposvárit?