Afrikából hozna nyerscukrot az MC

Jó üzletnek ígérkezik a fejlődő országokból érkező nyerscukor feldolgozása, mert a gyár kapacitásának bővülése több dolgozó foglalkoztatását teszi lehetővé, s meghosszabbíthatja a kampányt – vélekedik a Magyar Cukor (MC) Zrt. afrikai és dél-amerikai nádcukor beszerzési terveiről a kaposvári gyár egyik, névtelenséghez ragaszkodó középvezetője. Az ország egyetlen megmaradt cukorgyárának műszaki igazgatója, Hájos László viszont nevét adta a nyilatkozatához. Lapunknak elmondta: az unió fejlődő országokból történő, évi négymillió tonnát kitevő vámmentes nyerscukorimportjából a kaposvári gyár jó eséllyel pályázhat évi ötven-százezer tonna nádcukorra.

2008. 07. 19. 19:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ausztriai Agrana kezében lévő magyar cukorgyárak közül egyedül a kaposvári maradt lábon, mert mint ismert, a múlt év őszén a szolnoki és a petőházi gyár is bezárt. Eközben a dél-dunántúli répatermelőknek is kedvét szegte a gyártási kapacitás drámai csökkentése: Somogyban az idén csak feleannyian szerződtek a kaposvári gyárral, mint tavaly. – Pedig a múlt évi tonnánkénti harminchárommal szemben az idén negyvenkét eurót fizet a répáért a feldolgozó – mondja Bognár Kálmán, a kaposvári gyár egyik dolgozója, aki egyébként maga is termelő.
A porrá zúzott magyar cukoripar most talán utolsó lehetőségként kap mentőövet a drasztikus cukorreformról döntő brüsszeli adminisztrációtól. A jövő év októberétől ugyanis az Európai Unió jóváhagyása alapján az afrikai és a dél-amerikai országokból évenként három-négymillió tonna vámmentes nyerscukor érkezik a közösség államaiba. Ebből pályázik évi 50-100 ezer tonna importárura a kaposvári gyár, tudtuk meg a cég műszaki igazgatójától.
Hájos László lapunknak elmondta: az Agrana vezérkarának kedvező a hozzáállása a kaposváriak tervéhez, úgy látják, jó esélylyel pályázik a somogyi megyeszékhely üzeme az évenkénti 50-100 ezer tonna alapanyag feldolgozására.
Emlékeztetve az unió radikális cukorreformjára – amelynek lényege a közösség országai által előállítandó tizenkétmillió tonna édesítőszer nyolcmillió tonnára csökkentése – a műszaki igazgató úgy látja: a legszegényebb országok gondjain is jelentősen enyhít a nyerscukor-behozatal. Hájos László szerint az importalapanyag a gyár egy éve rendszerbe állított, répaszeletek felhasználásával működő biogázüzemének kapacitását is növeli, a feldolgozott alapanyag ugyanis fűtésienergia-tárolást is lehetővé tesz.
Kérdésünkre, hogy más lesz-e a nádcukorból készült édesítőszer élvezeti értéke, mint a megszokott répacukoré, az igazgató nemmel válaszolt. – Legfeljebb azt veszi majd észre a fogyasztó, hogy a nádcukor alapanyagú kristálycukor szemcséi apróbbak – fűzte hozzá.
– A nádcukor-finomító program egymilliárd forintnál is nagyobb összegű beruházást igényel – nyilatkozta a megyei napilapnak a kaposvári gyár operatív igazgatója. Szeles Zoltán azt is elmondta: az afrikai meg a dél-amerikai nyerscukor hajón érkezik majd egy adriai-tengeri kikötőbe, ahonnan vasúton szállítják Kaposvárra.
Akár harminc-negyven új dolgozónak is munkát adhat a nyerscukor-feldolgozás – vélekednek a most száznegyven, a kampányban pedig további hatvan-hetven főt foglalkoztató gyár vezetői. Kaposvárott egy-egy répafeldolgozási kampányban 380-400 ezer tonna cukorrépából 50-55 ezer tonna cukrot állítanak elő.
A horvátországi Verőcén évek óta sikeresen folyik az importból beszerzett nyerscukor feldolgozása. Lehet, hogy az afrikai meg a dél-amerikai import menti majd meg a külföldi kézbe került, s igencsak leépült magyar cukoripar utolsó gyárát, a kaposvárit?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.