Sólyom László többek között azért küldte vissza a parlamentnek a balatoni területrendezési törvényt, mert az úgy rendelkezik, hogy a jövőben olyan üdülőkörzeti területeket is korlátozás nélkül lehetne belterületbe vonni, amelyeken nincs megfelelő csatornázottság. A köztársasági elnök azt is kifogásolja, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és part közelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és a megfelelő kapacitású tisztítómű.
A szóban forgó törvénnyel kapcsolatos köztársasági elnöki közlemény kitér arra is, hogy „…a balatoni üdülőkörzet mint kiemelt térség egy szerves környezeti-természeti egységet képez, és határainak megállapításakor a jogalkotó tekintettel volt a környezet- és természetvédelmi célokra, mindenekelőtt a tónak és élővilágának védelmére. Ebben mind a tóparti, mind a parttól távolabb eső sávba tartozó településeknek szerepe van”.
Észrevételeivel voltaképpen egy 2000 óta folyó vitát zárna le az államfő, ugyanis a nyolc éve elfogadott és a közelmúltban módosított Balaton-törvény egyik legneuralgikusabb pontja éppen az, hogy kiadható-e építési engedély magánszemélyeknek vagy nagy hazai és külföldi befektetőknek – amelyek száma a múlt évben kiváltképp megszaporodott – olyan településeken, ahol hiányzik az Európai Unió által is szigorú környezetvédelmi feltételként szabott szennyvízcsatorna-hálózat, illetve tisztítómű.
„A hatályos Balaton-törvény előírásai szerint 2008. január 1-je óta a balatoni üdülőkörzet teljes területén új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghoszszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet” – érvel a Szili Katalin házelnökhöz szóló levelében Sólyom László.
A környezetvédelmi szemléletéről ismert államfő állásfoglalásáról Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szocialista elnöke lapunknak elsőként azt mondta: várható volt az államfői észrevétel, és azzal elvileg egyetért. – Rendezni kell az üdülőkörzet szennyvízproblémáját, és arra az eddigieknél több központi és uniós forrás szükséges. Ezért is szándékozom mielőbb tárgyalóasztalhoz ülni Bajnai Gordon miniszter úrral és a környezetvédelmi tárcavezető Szabó Imre úrral. Annak viszont örülök, hogy az üdülőrégiós fejlesztésről szóló terjedelmes törvényt az említett észrevételek kivételével az államfő megnyugtatónak tartja. A BFT elnöke ugyanakkor enyhítené az államfői szigort, Suchman azt gondolja: csatornázottság híján nem kellene felfüggeszteni az építési engedélyek kiadását, ha az építtetők – beleértve a nagy beruházókat – vállalnák a rákötést a majdan elkészülő csatornára.
– Siófokon, miután a város teljeskörűen csatornázott, nincs gond, és többé-kevésbé a Balaton keleti medencéjét sem érinti hátrányosan a törvénnyel kapcsolatos államfői észrevétel – mondta lapunknak Balázs Árpád, az üdülőváros fideszes polgármestere, aki a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnökeként elsősorban a tó nyugati térségében lévő települések fejlődésének megrekedését félti az esetleges építési korlátozástól. Hasonlóképpen vélekedik Bóka István fideszes országgyűlési képviselő, Balatonfüred vezetője. Ő elsősorban a tótól távolabb első falvakat félti az államfői észrevétel nyomán történő törvénymódosítás hatásától. – Nincs forrás egy, a tótól távolabb eső kistelepülés számára a környezetvédelmi szempontból egyébként fontos rendelkezéshez való igazodásra. Látni kellene, nem egyedüli megoldás a regionális szennyvízhálózat. Az arra való rákötés egy lakóház esetében ugyanis egymillió forintnál is nagyobb költséggel jár. Más megoldás is lehetséges – fűzte hozzá Bóka István.
A régió legjelentősebb fejlesztési terveit szemléletessé tevő, minap elkészült balatoni beruházási térkép a legnagyobb hazai üdülőkörzet számára biztató turisztikai jövőt ígér. Egyes befektetőcsoportok ugyanis már 100-130 milliárd forintot is meghaladó beruházásokba kezdtek.
origo.hu
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!
