Balatoni építkezések csak feltételekkel

Nem ért egyet a köztársasági elnök a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének azzal a rendelkezésével, amely szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő víztisztító mű hiányában is lehetőséget adna építési engedélyek kiadására. Mint tegnapi számunkban megírtuk, Sólyom László a törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek, és azt megfontolásra ajánlja. Az üdülőkörzet prominens politikusai eltérően reagálnak az államfő észrevételére, ugyanakkor azonosan látják: környezetvédelmi célú kormányzati és uniós támogatás nélkül megrekedhet az üdülőkörzet fejlődése.

2008. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sólyom László többek között azért küldte vissza a parlamentnek a balatoni területrendezési törvényt, mert az úgy rendelkezik, hogy a jövőben olyan üdülőkörzeti területeket is korlátozás nélkül lehetne belterületbe vonni, amelyeken nincs megfelelő csatornázottság. A köztársasági elnök azt is kifogásolja, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és part közelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és a megfelelő kapacitású tisztítómű.
A szóban forgó törvénnyel kapcsolatos köztársasági elnöki közlemény kitér arra is, hogy „…a balatoni üdülőkörzet mint kiemelt térség egy szerves környezeti-természeti egységet képez, és határainak megállapításakor a jogalkotó tekintettel volt a környezet- és természetvédelmi célokra, mindenekelőtt a tónak és élővilágának védelmére. Ebben mind a tóparti, mind a parttól távolabb eső sávba tartozó településeknek szerepe van”.
Észrevételeivel voltaképpen egy 2000 óta folyó vitát zárna le az államfő, ugyanis a nyolc éve elfogadott és a közelmúltban módosított Balaton-törvény egyik legneuralgikusabb pontja éppen az, hogy kiadható-e építési engedély magánszemélyeknek vagy nagy hazai és külföldi befektetőknek – amelyek száma a múlt évben kiváltképp megszaporodott – olyan településeken, ahol hiányzik az Európai Unió által is szigorú környezetvédelmi feltételként szabott szennyvízcsatorna-hálózat, illetve tisztítómű.
„A hatályos Balaton-törvény előírásai szerint 2008. január 1-je óta a balatoni üdülőkörzet teljes területén új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghoszszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet” – érvel a Szili Katalin házelnökhöz szóló levelében Sólyom László.
A környezetvédelmi szemléletéről ismert államfő állásfoglalásáról Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szocialista elnöke lapunknak elsőként azt mondta: várható volt az államfői észrevétel, és azzal elvileg egyetért. – Rendezni kell az üdülőkörzet szennyvízproblémáját, és arra az eddigieknél több központi és uniós forrás szükséges. Ezért is szándékozom mielőbb tárgyalóasztalhoz ülni Bajnai Gordon miniszter úrral és a környezetvédelmi tárcavezető Szabó Imre úrral. Annak viszont örülök, hogy az üdülőrégiós fejlesztésről szóló terjedelmes törvényt az említett észrevételek kivételével az államfő megnyugtatónak tartja. A BFT elnöke ugyanakkor enyhítené az államfői szigort, Suchman azt gondolja: csatornázottság híján nem kellene felfüggeszteni az építési engedélyek kiadását, ha az építtetők – beleértve a nagy beruházókat – vállalnák a rákötést a majdan elkészülő csatornára.
– Siófokon, miután a város teljeskörűen csatornázott, nincs gond, és többé-kevésbé a Balaton keleti medencéjét sem érinti hátrányosan a törvénnyel kapcsolatos államfői észrevétel – mondta lapunknak Balázs Árpád, az üdülőváros fideszes polgármestere, aki a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnökeként elsősorban a tó nyugati térségében lévő települések fejlődésének megrekedését félti az esetleges építési korlátozástól. Hasonlóképpen vélekedik Bóka István fideszes országgyűlési képviselő, Balatonfüred vezetője. Ő elsősorban a tótól távolabb első falvakat félti az államfői észrevétel nyomán történő törvénymódosítás hatásától. – Nincs forrás egy, a tótól távolabb eső kistelepülés számára a környezetvédelmi szempontból egyébként fontos rendelkezéshez való igazodásra. Látni kellene, nem egyedüli megoldás a regionális szennyvízhálózat. Az arra való rákötés egy lakóház esetében ugyanis egymillió forintnál is nagyobb költséggel jár. Más megoldás is lehetséges – fűzte hozzá Bóka István.
A régió legjelentősebb fejlesztési terveit szemléletessé tevő, minap elkészült balatoni beruházási térkép a legnagyobb hazai üdülőkörzet számára biztató turisztikai jövőt ígér. Egyes befektetőcsoportok ugyanis már 100-130 milliárd forintot is meghaladó beruházásokba kezdtek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.