Baszk–spanyol népszavazási kötélhúzás

Spanyolországban mintha nem lenne elég az inflációval kiegészült többszörös (ingatlan-, építőipari, üzemanyag-, élelmiszerár- és jelzáloghitel-) válság, az őszre tervezett, a függetlenség ügyét előmozdító népszavazással még a baszk országrész miniszterelnöke is próbára teszi kollégája, José Luis Rodríguez Zapatero szocialista kormányát.
A baszk autonóm parlament április 20-án megszavazta, hogy október 25-én kétkérdéses nem ügydöntő népszavazást tartsanak az önrendelkezésről. A spanyol miniszterelnök megvárta, amíg a döntés hivatalosan is megjelent a baszk közlönyben, majd az ellenzéki Néppárttal együtt megtámadta azt az alkotmánybíróságon. Juan José Ibarretxe baszk miniszterelnök Zapatero ellenlépése miatt mozgósítja a tartomány lakosságát, de jogi és politikai válaszokra is készül. Ha az alkotmánybíróság véletlenül mégsem a spanyol kormány szája íze szerint döntene – ami nem valószínű –, Zapaterónak van még egy elődjétől „örökölt” fegyvere, mert a néppárti José María Aznar öt évvel ezelőtt parlamenti többsége birtokában villámgyorsan módosította a büntető törvénykönyvet, és börtönbüntetést szabott ki a kormány engedélye nélküli népszavazás meghirdetőire. De a fásult baszk szavazók nem sorakoztak fel egyöntetűen kormányfőjük mögött, hiszen a legfrissebb felmérések szerint csak 22 százalékuk ért egyet az esetleges függetlenséggel, 30 százalék határozottan ellenzi, 32 százalék pedig csak a fejlemények alakulása alapján foglal állást.
A spanyol nemzeti érzés két nagy lendületet kapott nemrég: spanyol és baszk értelmiségiek mozgalmat indítottak a spanyol nyelv védelmében az autonóm országrészek oktatásában; június
29-én pedig a spanyol labdarúgó-válogatott negyvennégy év után végre ismét Európa-bajnokságot nyert. A szembenálló felek politikusainak ezért nagy önmérsékletre, sőt bölcsességre lesz szükségük, mert tragikus legújabb kori spanyol történelmi tapasztalat, hogy a nemzeti érzelmek felkorbácsolása mindig kataklizmával járt, főleg akkor, ha gazdasági válság időszakában kerül rá sor. Közben sem a baloldali spanyol, sem az autonóm baszk kormány nem téveszti szem elől a belga eseményeket, mivel az ottani flamand–vallon ellentétek egyik tétje, hogy létrejön-e az a konföderáció, amelynek jogi precedense alapján a baszk országrész ugyanezt kérné Madridtól.