Egy évet késnek a digitális táblák

A miniszterelnök korábbi ígéretével ellentétben az idei tanévkezdésre nem lesznek digitális táblák az iskolában – tudta meg lapunk. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az eljárás bonyolultságával indokolja a késést. Rendkívül furcsa, hogy csak az év végén derül ki, melyik cég nyeri el a digitális táblák beszállítására vonatkozó, 24 milliárd forintos tendert, miközben az iskolákat már most értesítik arról, hogy mit nyertek.

Egy évet már biztosan késik a már évek óta ígért, Magyar Bálint által bejelentett digitális táblák beszerzése – értesült lapunk. Tavalyi évindító beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akkor még létező szocialista–liberális kormány egyik zászlóshajójának nevezte az iskolai digitalizációt, és azt ígérte, hogy 2008 szeptemberéig 30 ezer tantermet szerelnek fel ilyen eszközökkel; az SZDSZ-es Magyar Bálint akkori fejlesztéspolitikai államtitkár arról beszélt, hogy 2008-ban és 2009-ben két lépcsőben 40 ezer tantermet digitalizálnak. Ez év elején Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője kijelentette: az első szakaszra vonatkozóan már márciusig kiírják a pályázatokat a digitális táblák beszállítására.
Lapunk már áprilisban megírta, hogy még mindig nem írták a tendert, így veszélybe kerülhet az idén szeptemberi bevezetés. Most megtudtuk, hogy csupán két héttel ezelőtt, vagyis az ígértekhez képes több mint negyedéves késéssel jelentette meg a pályázati kiírást a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) az Európai Unió hivatalos lapjában. Jelenleg a részvételi szakasz zajlik, eddig tizenkilencen adtak be pályázatot, a jelentkezési határidő július 21-e. Az KSZF a második fordulóba három jelentkezőt juttat, erről az NFÜ tájékoztatása szerint várhatóan augusztus végén értesíti a pályázókat. Az árajánlatokat a tervek szerint október elején adják le a pályázók, közülük választják ki a 24,2 milliárd forintos tender győztesét.
Az NFÜ lapunk kérdésére elismerte: mivel a digitális taneszközök beszerzését elnyerő cégnek az eredmény kihirdetését követően még nyolc hónapja lesz arra, hogy kiszállítsa az iskoláknak az eszközöket, legkorábban 2009. szeptember 1-jére kerülhetnek a táblák az iskolákba, ráadásul ekkor is csak a vidéki iskolákat digitalizálják, a fővárosi és a Pest megyei intézményeket nem. Az ő részükre 2009-ben írnak ki egy csaknem 16 milliárd forintos tendert, ők tehát szintén egyéves csúszással, a Magyar Bálint által ígért 2009 helyett a 2010–2011-es tanévben juthatnak hozzá az eszközökhöz.
A digitális táblák beszerzése igen furcsa módon zajlik. Az iskolákat ugyanis már azelőtt megpályáztatták az eszközökre, mielőtt kiírták volna a beszállításra a pályázatot. Némi gyanúra ad okot a tender tisztaságával kapcsolatban, hogy az iskolákat már most elkezdték értesíteni arról, hogy pontosan mennyit és mit kapnak meg az igényelt eszközökből, pedig az NFÜ hónapokkal az árajánlatok elolvasása előtt elvileg még nem tudhatja, hogy a rendelkezésre álló 24 milliárd forintból hány darab és milyen típusú eszközt tud beszerezni a jövendőbeli nyertes. Az NFÜ lapunk kérdésre egyébként azt írta: ha nem is tudják az összes igényt teljesíteni, igyekeznek minden pályázónak adni valamit, mert szerintük így jelentősen csökkenthető a szegregáció. A pályázatra összesen 1900 iskola jelentkezett, vagyis a jogosultak háromnegyede élt a lehetőséggel. Az interaktív tábla olyan eszköz, amelyet összekapcsolnak egy laptoppal, és a készülék a táblára vetíti a tananyagot, amire elektronikus tollal írni is lehet.
Emlékezetes, hogy Magyar Bálint már három évvel ezelőtt, még oktatási miniszterként előállt a tantermek digitalizálásának költséges ötletével, akkor azonban a tárcának nem volt pénze rá. Magyar akkor kijelentette: a száraz tankönyvek helyett élményszerűvé kell tenni az oktatást. Az élmény ára negyvenmilliárd forint, ebből negyvenezer termet digitalizálnak, vagyis egyetlen berendezés egymillió forintba kerül, ami azt jelenti, hogy a tömeges beszerzés nem spórolást, hanem pazarlást jelent, ugyanis ez az összeg körülbelül harminc százalékkal több, mintha az iskola piaci áron vásárolna egy darab interaktív táblát.
A táblákhoz való ragaszkodás azért különösen elgondolkodtató, mert tavaly nyáron Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák 85 százalékát fel kellene újítani, az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig még melegvíz sem jut a gyerekeknek.