Áprilisban az egyetemi szakindítási kérelmek egyharmadát, májusban és júliusban már közel a felét utasította el a képzések engedélyezéséről döntő Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) – tudtuk meg a lapunk birtokába került dokumentumból. A listákból kiderül, hogy jövő szeptemberben akár a legnagyobb egyetemek is bajba kerülhetnek, mert nem tudnak elég szakot indítani. A problémát az okozza, hogy a felsőoktatás szerkezetének 2005-ös átalakítása miatt idén, illetve jövőre tömegesen kell elindítani mesterszakokat, ám a legtöbb iskola nincs tisztában azzal, hogy az új képzési formának milyen követelményeknek kell megfelelnie.
A májusi ülésen a negyvenkilenc szakindítási kérelemből huszonhatot nem támogatott a MAB, köztük például a Debreceni Egyetem és a legnépszerűbb iskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bizonyos képzéseit sem. Még súlyosabb a helyzet a júliusi eredményeket tekintve: a 149 szakindítási kérelemből hatvanhármat utasított vissza a testület. Az egyik legnagyobb probléma a mesterszak-létesítési kérelmekkel van, vagyis azokkal a leendő szakokkal, amelyeket korában még nem hoztak létre sehol. A húsz ilyen képzés háromnegyede nem indulhat el jövőre. A húsz kérvényből tízet az ELTE nyújtott be, ám a nagy múltú egyetem kérelmeinek nyolcvan százalékát lesöpörte az asztalról a testület, így például a kommunikáció és médiajog képzés sem indulhat el jövőre.
*
Szintén óriási a baj a tanári szakokkal: a harmincnyolc kérelemből huszonegy szak elindítását nem engedélyezte a MAB, így például a Pécsi Tudományegyetem nem képezhet magyartanárokat, Szegeden nem indul angoltanári szak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedig angol-, német-, francia- és kommunikációtanárt sem képezhet. A reáltárgyak mielőbbi összevonására utal, hogy míg a Nyugat-Magyarországi Egyetem nem oktathat biológia-tanárokat, addig jövőre elindíthatja a környezettantanárok képzését. Az alapszakindítások esetében a legmegdöbbentőbb a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kérelmének elutasítása volt: az iskola jövőre nem indíthatja el a gépészmérnöki és a közlekedésmérnöki képzést, pedig az ilyen szakemberekre égető szükség lenne. Aki hibázik, nagy árat fizet, az elbukott képzés újbóli engedélyeztetésével ugyanis legközelebb a következő tanévben próbálkozhat.
Bazsa György, a bíráló testület elnöke lapunknak korábban elismerte, hogy valóban sokkal több az elutasított kérelmek száma, mint amennyi régebben volt. A szakember szerint a működési gondokkal küzdő egyetemek szeretnének „minél nagyobb szelethez jutni a tortából”, hiszen harmincötezer hallgató és a velük járó állami támogatás elosztásáról van szó. Az iskolák egy része a megélhetés reményében minél több új szakot szeretne elindítani, hogy magához vonzza a fiatalokat, ám sok esetben ehhez nincsenek meg a feltételeik, nem rendelkeznek megfelelő oktatói gárdával, illetve infrastruktúrával, és az is előfordul, hogy az adott szaknak nincs létjogosultsága.
Emlékezetes: Magyar Bálint még 2005-ben zúzta szét a hagyományos rendszert oly módon, hogy az egységes, ötéves képzést két részre osztotta: a hároméves alapszakra és a kétéves mesterképzésre. Az alapképzés elvégzése után az egyetemi képzésnél alacsonyabb fokú diplomát kapnak a diákok, majd újra felvételizniük kell a magasabb fokú kurzusra, ahova csupán az alapszakon végzett diákok egyharmadát veszik fel. A 2005-ben alapszakra felvett 100 ezer diák az idén nyáron végez, ezért a mesterszakok tömeges beindítására szeptemberben kerül sor.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
