Hiller István halálra ítéli a reáltárgyakat

Bár a kormány a súlyos szakemberhiány miatt a műszaki és természettudományos képzés megerősítéséről beszél, ősztől újabb olyan intézkedést vezet be, amely a reáltárgyak halálát okozhatja. Szeptembertől ezer iskolában összevontan tanítják a tárgyakat. Ha a rendszer beválik, hamarosan megszűnnek a kémia-, a fizika- és a biológiaórák.

2008. 07. 17. 8:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb olyan intézkedést vezet be az oktatási tárca, amely halálra ítélheti a természettudományos képzést, pedig a terület megerősítésére égető szükség lenne az egyre súlyosabb természettudományos és műszaki szakemberhiány miatt. A Független Hírügynökség szerint ősztől ezer intézményben összevontan tanítják a biológiát, a fizikát és a kémiát. Ha a rendszer beválik, várhatóan 2013-ra megszűnnek az önálló reáltárgyak, és az összes gyereket az új program szerint tanítják majd. A biológiát, a kémiát és a fizikát megszüntetik, és egyetlen tárgyat, élettant oktatnak helyette. A tárca azzal indokolja a furcsa lépést, hogy így komplexebb tudással gazdagodnának a diákok. A programot európai uniós pénzből fedezik, két év alatt 100 milliárd forintot költenek a megvalósításra.
*
Bár Gyurcsány Ferenc a kampányban arról beszélt: a súlyos szakemberhiány miatt meg kell erősíteni a műszaki és a természettudományos képzést, és 50 százalékkal növelni kell az ilyen egyetemi kurzusok államilag finanszírozott férőhelyeit, az oktatási tárcának nem ez az első intézkedése a reál tantárgyak ellen. Tavaly év végén Hiller István oktatási miniszter csökkentette a gimnáziumi kémia- és fizikaórák keretszámát. 2001-ben még másfélszer annyi fizikaóra megtartását ajánlották a középiskoláknak, mint ma. A tanárok tiltakozó petíciót írtak és aláírásgyűjtésbe kezdtek a szerintük a természettudományos oktatást romba döntő intézkedés ellen. A dokumentum szerint a tapasztalt szakemberek jó része most megy nyugdíjba, és a jól képzett fiatalok hiánya olyan problémát jelent, hogy az az ország gazdasági fejlődésének is gátja lehet.
Az ígért keretszámnövelés sem jött létre: a természettudományos kurzusokon csupán 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékkal tanulhatnak többen az idén, mint tavaly, jövőre pedig előbbin kettő, utóbbin egyszázalékos létszámnövelést hajtanak végre, ami nem húzza ki a bajból az ágazatot.
Érthetetlen ugyanakkor, hogy a tárca tavasszal támogatta az akkor még fideszes oktatáspolitikus, Pálinkás József javaslatát, amely egy természettudományos tárgyból kötelezővé tenné az érettségit. A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke szerint erre azért lenne szükség, mert hozzáértők nélkül sem a gazdaság, sem a tudomány nem lép előre. Pálinkás szerint ráadásul az egyetemekre bekerülő diákok tudása nagyon alacsony szintű, mivel a középiskolákban az érettségi tárgyakra helyezik a hangsúlyt, a fizika, a kémia oktatása pedig elsikkad. Kérdés, hogy az oktatási tárca hogyan képzeli el a kötelező érettségit, ha megszünteti a tantárgyakat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.