Illegitim a bérmegállapodás?

Illegitimnek tartja a szakszervezetekkel kötött bérmegállapodást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, mert kihagyták őket az egyeztetésekből. Kerpen Gábor elnök kijelentette: felháborító és veszélyes, hogy Hiller István csak azokkal az érdekvédőkkel tárgyal, akik az ő szája íze szerint beszélnek.

2008. 07. 22. 11:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyedül maradtak, sajnálom – mondta Hiller István a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéről (PDSZ), amikor egy hete másik három szakszervezettel egyezményt írt alá a pedagógusbérek alakulásáról. Az oktatási miniszter az újságíróknak azt állította, a második legnagyobb tanári szervezet azért nem írta alá a nyilatkozatot, mert nem értenek vele egyet, pedig ő velük is szívesen tárgyal.
Kerpen Gábor elnök szerint azonban az igazság az, hogy Hiller lassan négy hónapja nem hajlandó velük tárgyalni, pedig márciusban és áprilisban kérték az egyeztetést. Kerpen leszögezte: nem tudtak a készülődő megállapodásról, az erről szóló tárgyalásokra Hiller meg sem hívta őket. A PDSZ elnöke egyébként arra következtet, hogy Hiller látszattárgyalásokat folytat, hiszen csak olyanokkal hajlandó beszélni, akiknek nincs ellenvéleményük. Abszurdnak nevezte, hogy napokkal a bérmegállapodás aláírása után kapott egy levelet Hillertől, amelyben az oktatási miniszter azt írja: azért nem tárgyalt a PDSZ-szel, mert még senkivel sem egyeztetett. Kerpen válaszlevelében leszögezte: nem nevezhető legitimnek az a bérmegállapodás, amelyből kihagyják a második legnagyobb szakszervezetet, ezért azt kéri, hogy Hiller haladéktalanul kezdje meg velük az egyeztetéseket.
A jövő évi pedagógusbérekről szóló egyezményt nemrég írta alá az oktatási miniszterrel együtt a közismerten baloldali kötődésű Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szervezet (MKSZSZ), valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete. A választások idején az MSZP-s politikusok mellett kampányoló PSZ-en kívül Hiller azt az MKSZSZ-t tartotta fontosnak meghívni az egyeztetésre a PDSZ helyett, amelynek információink szerint hatszáz tagja van.
A megállapodás lényege: az Új tudás program részeként januártól a főiskolai végzettségű pályakezdő pedagógusok húszezer, az egyetemi diplomával rendelkezők 32 ezer forintos béremelést kapnak. A pluszjuttatás egy része fokozatosan beépül a bértábla első felébe. Hiller szerint a bértábla kiigazítása lehetővé teszi, hogy ne keletkezzen bérfeszültség a pályakezdők és a tapasztalt tanárok között. Az intézményvezetői pótlék emelkedésének mértéke az iskola nagyságától és a feladatok összetettségétől függ majd, vagyis Hiller ezzel az újabb lépéssel próbálja ösztönözni az iskola-összevonásokat.
Kerpen a megállapodás részleteiről kijelentette: a pályakezdők béremelése bérfeszültséghez vezet, ráadásul nem oldja meg a közoktatás alapvető problémáit. Az egyezmény csak a bértábla első felét kompenzálná, vagyis csak negyvennégy éves korig járna béremelés, és arról sincs szó, hogy ez is hasonló mértékű lenne-e, mint a pályakezdőké. Attól is tart, hogy az emelés fedezetét beépítik a normatívába, ebben az esetben ugyanis a pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatok várhatóan csak úgy tudják teljesíteni az emelést, ha az emberek egy részét elbocsátják. Hozzátette: az új rendszer a pályakezdők elhelyezkedését jelentősen megnehezíti majd, hiszen a munkáltatók ugyanannyi pénzért inkább a tapasztaltakat alkalmazzák. Leszögezte: a béremelés mellett az erőszak megfékezéséhez alapvető lenne a tavalyi óraszámemelésből fakadó túlterhelés csökkentése, amit a PDSZ gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök kötelező alkalmazásával oldana meg. Ehhez azonban nem elbocsátásokra, hanem létszámnövelésre lenne szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.