Az argentin sajtó a napokban emlékeztetett egy februárban kötött argentin–brazil nukleáris megállapodásra. A média időzítése aligha véletlen, hiszen július elsején hivatalosan is megkezdte tevékenységét az Egyesült Államok IV. flottája. A kétoldalú egyezmény értelmében közös és békés célú atomenergia- és védelmi programot valósítanak meg, azaz a világpolitikában mostanában különösen kényes nukleáris téren is együttműködnek. A dél-amerikai ország hangsúlyozta, hogy a megállapodás lényege az együttműködés; ezen belül Brazília uránt dúsít, Argentína pedig a reaktorok fejlesztésén dolgozik majd. Brazília idén azt is bejelentette, hogy francia segítséggel még 2015 előtt megépíti első atommeghajtású tengeralattjáróját. Nelson Jobim brazil tárcavezető azzal indokolta a nukleáris tengeralattjáró megépítését, hogy a nemrég felfedezett (illetve később felfedezendő) és kitermelésre váró szénhidrogén-lelőhelyek biztonsága miatt szükséges ennek a hatásos eszköznek a beszerzése. Nem is olyan régen, 2004-ben feszültség támadt Brazília és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség között, mert Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormánya nem akarta megengedni, hogy nemzetközi ellenőrök jussanak be a Rio de Janeiro államban levő Resende urándúsító létesítményébe. Ám az Egyesült Államok akkor sem tiltakozott, holott Brazília olyan tevékenységet végez, amelyet például Irántól nem tűr el, és rögtön nemzetközi nyomást alkalmaz ellene. Brazília és az Egyesült Államok között hallgatólagos vagy titkos együttműködés lehet érvényben, hiszen a baloldali brazil elnök még 2003-ban felajánlotta Condoleezza Rice külügyminiszternek, hogy szükség esetén megfékezi Washington legfőbb térségbeli ellenfelét, Hugo Chávez venezuelai elnököt.
Argentínának az egyre nagyobb nehézségeket okozó üzemanyagválság miatt is szüksége van energiatermelő együttműködésre. A megállapodás Argentína szempontjából kulcsfontosságú része, hogy Brazília kötelezte magát, hogy télen energiával látja el szomszédját, mivel Bolívia a külföldi cégek szerződésben megígért befektetéseinek elhanyagolása miatt egyelőre nem tudja ellátni egy időben Brazília és Argentína földgázigényeit. Vagyis egyelőre Brazília kapja a bolíviai földgázt. Egy másik, még nyomósabb érv a megállapodás mellett: egyes országok 2009-ben nyújtják be igényeiket a Déli-sark és a dél-atlanti térség felszíne alatti természeti kincsekre, és köztük Nagy-Britannia is meg akarja erősíteni gazdasági, katonai és politikai jelenlétét az említett térségben. Emlékezetes, hogy Argentína – miután vereséget szenvedett 1982-ben Nagy-Britanniától a Falkland (Malvin)-szigetek birtokáért vívott háborúban Venezuelával kezdett bele egy közös nukleáris programba, de pénzhiány miatt felhagytak vele tíz évvel később. Nagyon megnövelte a vitatott hovatartozású szigetek értékét, hogy az eddig elvégzett felmérések alapján hatalmas – Phil Richards, a British Geological Survey geológusa szerint 60 milliárd hordóra becsült – olajmezőt sejtenek körülötte.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha péntek, akkor rádió – képek
