Négy évvel ezelőtt a világban még 165 millió 5–14 éves kiskorú gyermek volt kénytelen dolgozni tanulás helyett, de ez a szám az idén jelentősen csökkent: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint már csak hetvenmillió gyermekmunkás van, és örvendetes módon számuk éppen Latin-Amerikában csökkent leginkább, ahol a legtöbb gyermekmunkást alkalmazzák. A BBC spanyol változata ebből az alkalomból közölt egy riportot, amelyből többek között kiderült, hogy a földrészen Uruguayban és Argentínában dolgozott a legtöbb gyermek, és az előbbi államban beszámoltak egy biztató kísérlet eddigi eredményeiről. A Gurises Unidos nevű civil szervezet ismét megpróbálta összeszámolni a főváros, Montevideo utcáin dolgozókat – tavaly 1800-ra becsülték számukat, három évvel korábban körülbelül negyven százalékkal voltak többen –, és feltételekkel, de pénzt ajánlottak nekik: két állami program keretében hajlandók támogatni 5–17 éves kiskorúból 100-150 gyermek taníttatását. Az állam igyekszik törvényesen megtiltani a gyermekmunkát 16 éves kor előtt, tehát nem is koldulhatnak, nem moshatják le a kocsik szélvédőjét. A tiltást azért látják üdvös eszköznek – a szülőknek pedig segítenek munkát keresni, ha munkanélküliek, és ebben részt vesznek magáncégek is –, mivel tisztában vannak a tényekkel: ha csak szociális programot nyújtanak, akkor ez a helyzet nemzedékről nemzedékre öröklődhet, és könnyű kereseti forrásnak tűnhet a szűken csordogáló, de biztos pénzforrás. A program egyik pszichológus munkatársa el is mondta, sokan nem akarnak dolgozni, mert könnyebb megoldásnak érzik, ha inkább az utcán koldulnak.
Uruguay többek között az egyik szomszédóriás, Argentína példájából akart okulni, ahol az UNICEF 1998-ban végzett felmérése szerint már negyedmillió gyermek dolgozott. Az argentinok jelenlegi bajainak egyik legfőbb forrása a 2001 decemberében bekövetkezett pénzügyi összeomlás, amely döntően a neoliberális gazdaságpolitika miatt következett be, és az argentin középosztály egyik napról a másikra a legteljesebb nyomorban találta magát. (A neoliberális politika néhány helyi jellemzője: a pénzmozgás legnagyobb része készpénzben, feketén zajlott, az alkalmazottakat leginkább minimálbéren foglalkoztatták, a külföldi cégeket szinte korlátlanul beengedték, és gyors ütemben adták el nekik az állami tulajdont és vállalatokat, csillagászati méreteket öltött az állam eladósodása stb.) A családok egy része azóta talpra állt, de az állami iskolákban tanulók körében egyre inkább terjed az a kilátástalanságot tükröző szemlélet, hogy hiába tanulnának tovább, nincs rá pénzük, és úgysem lesz munkájuk, ha mégis azt tanulnák, amit szeretnének. Nem csoda, hogy folyamatosan nő a tanulást abbahagyó kiskorúak száma, akik persze valamilyen munkát vállalnak.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha péntek, akkor rádió – képek
