Kormányoldali támadás a vasút ellen

Veszteséges és gazdaságtalanul működik a MÁV, szerelvényein kevesen utaznak, a Volán-járatok pedig annak ellenére telítettebbek, hogy sokkal kevesebb állami támogatásban részesülnek – állította cikkében a Népszabadság, illetve több más orgánum. A valóságban azonban nemcsak a vasúton, de az autóbuszokon is csökkent az utasok száma. A Levegő Munkacsoport szerint ha a közúti közlekedés is megfizetné az általa okozott összes költséget, akkor sokkal kisebb lenne a forgalma, a Volán-buszokra pedig sokkal nagyobb költséghányad jutna.

Elindítjuk azt a vasútfejlesztést, amelynek az a célja, hogy Magyarország összes nagy városa a 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedő vonatokkal elérhető legyen. (…) Magyarországon végre tizenöt év után a vasút nem fog egyet jelenteni az elmaradottsággal, nem fog egyet jelenteni a szegénységgel – szólt a szocialista programígéret a 2006-os választási kampányban. Az elmúlt két esztendő azonban inkább a nemzeti vasúttársasággal kapcsolatos botrányoktól volt hangos (sztrájkok, illetve a MÁV Cargo eladása), mint a fejlesztésekről. A Népszabadság szombati elemzésével pedig újabb szöget igyekezett verni az amúgy is haldokló magyarországi vasútközlekedés koporsójába.
A lap ugyanis szemére veti a kormányzatoknak, hogy 2000 óta 1111 milliárd forint költségvetési támogatásban részesítették a MÁV-ot, holott a Volán sokkal olcsóbban megoldaná az utasok szállítását. A cikk kitért arra is, hogy a MÁV-Start az idén újabb 211 milliárd forintot kap, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva állítja: a helyközi utazóknak csak 22 százaléka használja a vonatokat, így az államnak egy utas által megtett egy kilométeres út 14 forintjába kerül. Eközben a Volán-társaságok járatain – írja a Népszabadság – a helyközi tömegközlekedés 77 százaléka bonyolódik, ám a cégek mindössze 88,2 milliárd forintot kaptak nyolc év alatt, ráadásul az egy utas által megtett kilométeres út csak 70 fillérjét emészti fel az államnak.
A KSH adatai szerint azonban nemcsak a vasutat igénybe vevők száma csökkent, hanem a busszal utazók tábora is. Sőt, amíg 2001 óta a vasúttal közlekedő utasok száma csak 11,9 millió fővel, addig a buszon utazóké 64,2 millió fővel csökkent. Hasonló a tendencia a megtett kilométerek számával kapcsolatban is, azzal a különbséggel, hogy e tekintetben a busszal közlekedők többet használták a járműveket. Azonban ez az adat is csalóka, mert drasztikusan csak 2007 óta csökkent a vasúton megtett távolság. Tavaly ugyanis Kóka János gazdasági minisztersége alatt több tucat vasúti szárnyvonal 700 kilométernyi pályaszakaszán szüntették meg a közlekedést.
Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a Medgyessy-kormányzás alatt jóval kevesebb támogatást kapott a vasúttársaság, amely fejlesztéseit és működését így hitelből volt kénytelen fedezni. A hiteltörlesztés és az állandóan cserélődő menedzsment végkielégítései pedig nem adtak módot arra, hogy nagy ívű fejlesztésekbe fogjon a vállalat. Éppen ezért elképzelhető, hogy a lassú, koszos szerelvényeken kevesebben utaznak, mint korábban; a Népszabadság azt írta: ezer szerelvényen negyvennél is kevesebben utaznak. Az Index egy, a vasúttársasággal foglalkozó cikkében azt állítja: évente a lakosság ötöde utazik rendszeresen vagy alkalmilag vonattal. Az internetes újság szerint hetente a lakosság 1,5 százaléka száll legalább egyszer vonatra, vagyis 140 ezer fő.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke viszont arra mutatott rá, hogy a kormánypárti lap cikke erősen torzít, számos tényezőt nem vesz figyelembe. – Ha a közúti közlekedés megfizetné az általa okozott összes költséget, akkor sokkal kisebb lenne a közúti forgalom, a Volán-buszokra pedig sokkal nagyobb költséghányad jutna
– figyelmeztetett a környezetvédő. Hozzátette: a buszközlekedést az állam, illetve az önkormányzatok nemcsak az utakkal, hanem számos egyéb módon is támogatják, így például a buszpályaudvarok, megállók építésével. A vasút kötött pályán, gyakorlatilag akadálytalanul haladhat, míg a buszok sokszor a dugókban araszolnak, és maguk is akadályozzák a haladást a közúton. Ennek a költségeit is számításba kellene venni.
Lukács András arra is fölhívta a figyelmet, hogy a vasút által felhasznált villamos energia az Európai Unió emissziókereskedelme alá tartozik, ami a vasútnak komoly többletköltséget okoz, a buszokat viszont nem érinti. A vasút pályahasználati díjat fizet, ami fedezi a pálya megépítését, fenntartását és
a vasúti közlekedés szervezését.
A buszok esetében ezt az állam által fizetett rendőrök, közlekedési lámpák végzik. – A buszok rendkívüli mértékben rongálják az utakat, ennek egyik következménye, hogy miattuk sokkal több szennyezés kerül a levegőbe az aszfalt és a gumik kopása miatt, ez a probléma mára olyan mértékűvé vált, mint a gépjárművek kipufogógázából származó mérgező részecskeszennyezés – hangsúlyozta az elnök.