A száraz levegő nagyobb gond, mint hinnénk – ezért nem érdemes félvállról venni

Ritkán beszélünk róla, pedig szinte mindenkit érint ilyenkor télen. Amint bekapcsoljuk a fűtést, megváltozik a lakás levegője: melegebb lesz, ám közben észrevétlenül szárazabb is. Mire észbe kapunk, már vakarjuk a bőrünket, kapar a torkunk, rosszabbul alszunk. És nem értjük, miért.

Forrás: pexels/Andrea Piacquadio

A túl száraz levegő olyan környezeti tényező, amely láthatatlan, mégis folyamatosan hat ránk, akár egészségünket is károsítva. Éppen ezért érdemes egy kicsit közelebbről is megérteni, mi történik ilyenkor a szervezetünkben és mit tehetünk ellene.

A száraz levegő télen észrevétlenül hat a közérzetünkre és az egészségünkre is. (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)

Miért reagál érzékenyen a testünk a száraz levegőre?

A szervezetünk alapvetően párás környezetre van „hangolva”. Az orr, a torok és a szemek nyálkahártyái folyamatosan nedvesek, ez a nedvesség pedig nem véletlen: ez az első védelmi vonalunk a por, a kórokozók és az irritáló anyagok ellen. Amikor a beltéri levegő túl száraz – ami fűtési szezonban szinte törvényszerű –, ezek a nyálkahártyák kiszáradnak, megrepedhetnek, és sokkal kevésbé tudják ellátni a feladatukat.

Ennek következménye lehet a visszatérő torokkaparás, az orrszárazság, az égő vagy viszkető szemek érzése. Sokan ilyenkor megfázásra gyanakszanak, pedig gyakran nem fertőzésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy túl száraz levegő vesz körül minket.

Száraz levegő és légutak

A száraz levegő különösen megterhelő lehet azok számára, akiknek eleve érzékenyebbek a légutaik: asztma, krónikus bronchitis vagy visszatérő arcüreg-panaszok esetén a tünetek ilyenkor gyakran felerősödnek. A légutak belső felszínét borító nedves réteg gyorsabban elpárolog, ami irritációt, száraz köhögést és feszülő érzést okozhat.

Ráadásul a kiszáradt nyálkahártya kevésbé hatékonyan szűri ki a vírusokat és baktériumokat, így a fertőzések kockázata is megnőhet. Ez az oka annak, hogy a téli időszakban sokan szinte folyamatosan „valami nyavalyával” küzdenek.

A bőr is jelez

A bőr az egyik legérzékenyebb visszajelző rendszerünk. Télen sokaknál jelentkezik viszketés, húzódás, hámlás vagy akár apró repedezés akkor is, ha korábban soha nem volt ilyen problémájuk. Ilyenkor ösztönösen új krémek után nyúlunk, pedig a gond gyökere gyakran nem a bőrápolás hiánya.

A száraz levegő folyamatosan „elszívja” a nedvességet a bőr felszínéről, gyengítve annak természetes védőrétegét. Ez különösen kellemetlen lehet az érzékeny bőrűeknek vagy azoknak, akik ekcémára hajlamosak. A hidratálás ilyenkor nemcsak kívülről, hanem környezeti szinten is fontos.

Szem, alvás, közérzet: a kevésbé nyilvánvaló hatások

Kevesen gondolnak rá, de a száraz levegő a szemeket is megterheli. Vörösséget, fáradtságot és homokszem-érzést okozhat, különösen képernyő előtt dolgozva. Emellett a tartósan száraz környezet ronthatja az alvás minőségét is: éjszakai torokszárazság, orrdugulás vagy nyugtalan alvás formájában. Mindez hosszabb távon fáradtsághoz, ingerlékenységhez és általános rossz közérzethez vezethet. Nem is sejtjük, mennyire egyszerű lenne a megoldás.

Kiket érint leginkább?

Nemcsak a felnőttek szenvednek a száraz levegőtől, bizonyos csoportok különösen érzékenyek rá. A gyermekek légzőrendszere még fejlődik, és ha a levegő relatív páratartalma huzamosan alacsony, könnyebben alakulhat ki orrszárazság, gyakoribb lehet az orrvérzés és a nehezített légzés, különösen asztmás vagy allergiára hajlamos gyerekeknél. Ez azért van így, mert a nedvesség hiánya miatt a légutak és nyálkahártyák nem tudják hatékonyan szűrni a levegőben lévő irritáló anyagokat vagy kórokozókat, ami köhögéshez és egyéb tünetekhez vezethet.

Idősek esetében a szövetek nedvességtartalma eleve alacsonyabb lehet, és a kiszáradt nyálkahártyák miatt még inkább ki vannak téve fertőzéseknek vagy légúti panaszoknak. Sokan ilyenkor tapasztalják a megfázástól eltérő, mégis huzamosabb torokkaparást vagy feszülő érzést. A száraz levegő hatásai így náluk gyakrabban jelentkeznek erősebb tünetek formájában is.

És ott vannak a háziállatok is: a túl száraz beltéri levegő kutyáknál és macskáknál is okozhat száraz, viszkető bőrt, irritált szemeket vagy akár légúti tüneteket, hasonlóan az emberi reakciókhoz. Ha nem isznak eleget vagy nem pótolják a nedvességet, könnyebben kialakulhat kiszáradásuk és fáradtságuk is, ami az alvás minőségét vagy közérzetüket ronthatja. 

Mit tehetünk a száraz levegő ellen a mindennapokban?

Az ideális beltéri páratartalom nagyjából 40–60 százalék között van, ebben a tartományban érzi a szervezetünk magát a legjobban. Néhány apró változtatás sokat javíthat a lakás levegőjén:

• rövid, intenzív szellőztetés naponta többször
• mérsékeltebb fűtési hőmérséklet
• vízzel töltött edények a radiátoron
• páratartalom-mérő használata
• szükség esetén párásító készülék, párásítás

Ha alkalmazkodunk hozzá, és figyelünk a száraz levegő jeleire, sokkal könnyebb lesz átvészelni a fűtési szezont, úgy, hogy közben jól érezzük magunkat a saját otthonunkban.