Csomókban hullik, foltokban kikopik – mikor kell aggódnunk a hajhullás miatt?

Élete során legalább egyszer valószínűleg mindenki megtapasztalja a jelentősebb mértékű hajvesztés kellemetlenségét. Szomorú és ijesztő látvány, amikor hajmosáskor a kádban, vagy fésülködés után a kefében marad hajszálak tömkelege. A legtöbb esetben szerencsére átmeneti és visszafordítható folyamatról van szó. Lapunk annak járt utána, meddig nem érdemes aggódni a hajvesztés miatt, mik lehetnek a kiváltó okok, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Illusztráció Fotó: Pexels

– Vannak speciális élethelyzetek, amikor átmenetileg extrém hajhullást tapasztalhatunk: ilyen lehet egy komolyabb betegség, műtét, a szülést követő időszak, vagy a változókor– mondta el a Magyar Nemzetnek Mohos Anita, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa, majd hozzátette: a Covid-fertőzés után gyakran jelentkezhet kifejezettebb hajhullás. 

Hajvesztést okozhat az is, ha gyulladás vagy góc van a szervezetben; férfiaknál gyakori a genetikai eredetű kopaszodás; emellett fogyókúra, egyoldalú táplálkozás vagy bizonyos autoimmun betegségek is állhatnak a háttérben.

Érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, amikor tartósan, sok haj hullik ki egyszerre 

A hajhullásnak szezonális jellege is lehet, gyakrabban jelentkezik ősszel és tavasszal, mivel nyáron a haj véd az UV-sugárzás káros hatásaitól, télen pedig melegít – tette hozzá a szakember. 

Egy alapos laborvizsgálat sokat elárul

Általános irányelv, hogy napi 50–100 kihullott hajszál még normálisnak tekinthető (bizonyos helyzetekben akár ennél több is). Amennyiben azonban tartósan ennél jóval több hajszál hullik, 

látványosan csökken a haj mennyisége, a haj ritkul, vagy foltokban hullik, mindenképpen kivizsgálásra van szükség. Ilyenkor érdemes bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni,

aki a hajhullás jellegéből – foltos-e, vagy inkább diffúz (a fejbőr egész területéről fokozottan hullik) – következtethet arra, mi állhat a háttérben. Fontos információt adhat a vérvétel is – hangsúlyozta a szakember.

A laborértékek közül kiemelten fontosak a gyulladásos paraméterek és a vasháztartás. Emellett a pajzsmirigyhormonok is nagy hatással vannak a haj állapotára: az alul- és a túlműködés egyaránt okozhat panaszokat. A vérvétel azt is megmutathatja, fennáll-e nyomelem- vagy vitaminhiány: például a 

szelén-, cink- és D-vitamin-hiány is szerepet játszhat a hajhullás kialakulásában.

Az elégtelen tápanyagbevitel szintén súlyos tüneteket okozhat: a nem megfelelő fehérjebevitel és az egyoldalú étrend is vezethet kifejezett hajvesztéshez.

A kivizsgálás következő lépése – a laboreredmények birtokában – a szakorvosi vizsgálat. A bőrgyógyász szükség esetén további teszteket kérhet: például, ha felmerül autoimmun betegség gyanúja, vagy hegesedés látható, biopsziás mintavételre is sor kerülhet.

Szülés után természetes a hajhullás

A szülés utáni hajhullás speciális állapot. A terhességi hormonok a hajszálakat hosszabb ideig a növekedési fázisban „tartják”, ezért sokan dúsabb hajat tapasztalnak a várandósság alatt. A gyermek megszületése után 3-4 hónappal azonban sok hajszál egyszerre kerül a hajciklus nyugalmi (telogén) szakaszába, amit fokozott kihullás követ. Néhány hónapig ez természetesnek tekinthető, de ha a nagymértékű hajvesztés 6-7 hónap elteltével is fennáll, érdemes kivizsgáltatni. A szakorvosok hangsúlyozzák: a kulcs a hosszan, több hónapon át tartó, tartósan fennálló állapot.

Több módszerrel is támogathatjuk hajunk állapotát

Diffúz hajhullás esetén szóba jöhet D-vitamin, illetve egyes nyomelemek (például szelén vagy cink) pótlása, de ezt érdemes laborvizsgálatra alapozni: akkor célszerű elkezdeni, ha valóban kimutatható hiányállapot áll fenn. Léteznek kifejezetten hajvitaminok is; ezeket ajánlott patikából beszerezni, hogy megbízható minőségű készítményt válasszunk.

A haj növekedését helyi készítményekkel is lehet támogatni: hajszeszekkel, tonikokkal, valamint olyan sampon használatával, amely nem irritálja a fejbőrt, és nem tisztít túl agresszívan. Egy rosszul megválasztott sampon a fejbőr mikrobiomját is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Az érzékeny bőrre fejlesztett samponok gyakran jó választást jelentenek.

A hajmosás gyakorisága egyéni: sokaknál heti egy-két alkalom is elegendő, ugyanakkor zsírosodás esetén akár a mindennapos hajmosás is belefér, ha valaki így érzi komfortosan magát.

A hajfestés is ronthatja a haj állapotát, főként gyakori festés vagy drasztikus színváltoztatás esetén. A tartós hajfestékek a hajszál szerkezetét megnyitják, bejuttatják a pigmentet, majd a haj újrastrukturálódik – ez erős kémiai igénybevételt jelent, ami törékenyebbé teheti a hajat.

A stressz csökkentése és a rendszeres testmozgás közvetve a haj egészségére is hatással lehet: a sport javítja a keringést, ami a fejbőr vérellátását is kedvezően befolyásolhatja.

Idősebb korban szinte törvényszerű a fiziológiás hajritkulás

Változókor után, illetve idősebb korban mindkét nem tapasztalhatja, hogy ritkul a haj, vagy a meglévő hajszálak vékonyabbá, gyengébbé válnak. Nőknél ennek egyik oka, hogy a menopauza után csökken az ösztrogéntermelés – az ösztrogén hajvédő hatású –, így relatíve nagyobb arányba kerülnek a férfi nemi hormonok, ami a hajritkulás irányába hathat.

A másik gyakori ok, hogy az életkor előrehaladtával lerövidül a haj növekedési ciklusa: míg egy fiatalnál a növekedési szakasz akár 5-7 évig is tarthat, idősebb korban ez a periódus jellemzően rövidebbé válik – mondta el lapunknak a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa.