Így tárgyalnak az oroszok, amerikai források leplezték le a taktikát

Éles különbség látszik az orosz vezetés nyilvános retorikája és a tárgyalódelegáció háttérben folytatott egyeztetései között – amerikai források szerint Moszkva kifelé maximalista követeléseket hangoztat, miközben a zárt tárgyalásokon jóval pragmatikusabb álláspontot képvisel. Kijev ugyanakkor figyelmeztet: a diplomáciai udvariasság még nem jelent valódi előrelépést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: RAMIL SITDIKOV Forrás: POOL

Az amerikai tárgyalásokat vezető tisztviselők szerint éles különbség van a Kreml nyilvános retorikája és az orosz delegáció zárt ajtók mögötti viselkedése között. Két, az egyeztetésekhez közel álló forrás a The Kyiv Independentnek azt mondta: Moszkva a hivatalos megszólalásokban rendre megismétli – sőt időnként fokozza – Ukrajnával szembeni területi és politikai követeléseit, miközben a háttérben jóval rugalmasabb hangnemet üt meg, írja az Origo.

Vlagyimir Putyin orosz elnök. Fotó: AFP/Mikhail Metzel

Egy amerikai tisztviselő szerint Moszkva bevett gyakorlata, hogy a nyilvánosság előtt rendre maximalista követeléseket hangoztat, miközben a háttértárgyalásokon jóval rugalmasabban jár el. 

Általában elmondják a maximalista követeléseiket, majd hagyják, hogy a tárgyalócsoportjaik rugalmasan dolgozzanak

 – fogalmazott, hozzátéve: „Ez már régóta így van”.

Kijev ezzel szemben óvatosabban értékeli a jeleket. Egy, a tárgyalásokat ismerő ukrán tisztviselő szerint az amerikai fél „nagyon sajátos módon” olvassa a diplomáciai helyzetet. Mint mondta, „ha mindenki udvarias, az már pozitív jelnek számít”, ez azonban önmagában még nem jelent valódi előrelépést – írja a The Kyiv Independent.

A kettős kommunikáció különösen az amerikai küldöttek január 22-i moszkvai látogatása után vált látványossá. A találkozót követően Jurij Usakov, a Kreml egyik vezető munkatársa nyilvánosan kijelentette: „nincs értelme reménykedni” a háború rendezésében addig, amíg Ukrajna nem teljesíti Oroszország területi követeléseit.

Hasonlóan kemény hangnemet ütött meg korábban Szergej Lavrov külügyminiszter is, aki Volodimir Zelenszkij eltávolítását követelte, és újra Ukrajna „denacifikációjáról” és „demilitarizálásáról” beszélt. Egy amerikai tisztviselő szerint ezek a megszólalások elsősorban a nyilvános pozíciók rögzítését szolgálják, nem a tárgyalások tényleges állását tükrözik.

„Hajlamos vagyok figyelmen kívül hagyni a vezetők nyilvános nyilatkozatait” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő. „Putyin elnök egyértelműen kijelentette, hogy diplomáciai megoldást akar. Szaván akarjuk fogni.”

A lap Alekszandra Filippenkót, az amerikai–orosz kapcsolatok szakértőjét is idézi, aki szerint Washington gyakran alábecsüli Moszkva taktikai gondolkodását. Felidézte George W. Bush 2001-es kijelentését is, miszerint „Putyin szemébe nézett”, és érezte az őszinteségét – ami később a nyugati félreértések jelképévé vált.

A január 23–24-én Abu-Dzabiban tartott amerikai–orosz–ukrán egyeztetéseken a hangulat egy amerikai tisztviselő szerint „felülmúlta az elvárásokat”, áttörés azonban nem született. Oroszország továbbra is az ukrán csapatok kivonását követeli a Donbász egyes részeiről, amit Kijev elutasít.

Vitás pont maradt a Zaporizzsjai Atomerőmű jövője is. 

Még nem állapodtunk meg a végleges keretrendszerben

 – ismerte el egy amerikai tisztviselő. Washington közös üzemeltetési modellt vetett fel, Kijev azonban attól tart, hogy ez legitimálná az orosz megszállást.

A következő tárgyalási fordulót február 1-jére tervezik. Egy amerikai tisztviselő szerint a cél az, hogy a folyamatot „a végső csúcspont felé” mozdítsák el, miközben Zelenszkij jelezte: megvárja, Moszkva valóban hajlandó-e a béke irányába lépni – teszi hozzá a The Kyiv Independent.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)