A területileg egységes magyar állam széthullása és a liberalizmus kapcsolata első hallásra csak történelmi párhuzamot sejtet; Raffay Ernő az ok okozati összefüggésekre is rávilágít, levezetve, hogyan korcsosul el a liberalizmus eszméje. Szekfű kifejezésével élve a magyarországi liberalizmus nagyon nemes és szép eszmeiség volt – mutat rá a történész –, Kossuthék még a különböző szabadságjogokat akarják megvalósítani. Csakhogy az első szabadságharcos nemzedéket 1849-ben „lefejezik”. A második nemzedék, Deák és Eötvös 1867 és 1890 között megteremti a független Magyarországot, amely kizárólag a kül- és katonapolitika területein nem szuverén. S jön a harmadik liberális nemzedék 1890 és 1914 között. Ekkor torzulásokat szenved a hazai liberalizmus; a hatalom és a pénzorientáltság korszaka ez. Összefonódik a liberális eszmevilág és a pénz.
A magyar nagytőkés osztály 70 százaléka izraelita eredetű; ezalatt viszont Franciaországban, Poroszországban német és francia tőkésosztályról beszélhetünk. A hazai tőkésosztály a magyarsághoz asszimilálódó vagy éppen nem asszimilálódó személyekből áll, itt már eltér a hazai fejlődés a többi európai államétól. Az igazi torzulást a Jászi Oszkár nevével fémjelzett, szélsőségesen liberális, úgynevezett polgári radikálisok csoportja jelenti. Jászi először a Martinovits, majd a Demokrácia nevű szabadkőműves-páholy nagymestere. S akkor még nem is beszéltünk a szociáldemokrata csoportról: ennek radikálisai lesznek 1919-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagjai. Károlyi Mihály ugyanaznap alakít kormányt 1918. október 31-én, amikor meggyilkolják Tisza Istvánt. Kormánya három pártból áll: az egyik az általa vezetett Függetlenségi és 48-as párt, a másik a Jászi Oszkár vezette polgári radikális, a harmadik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
Tisza István már az obstrukciós harcok során, 1904-ben fellép a parlamenti erőszak ellen, hogy véget vessen a szégyenletes állapotoknak, és a parlament normális körülmények között működhessen. Igaz, ezt csak erőszakkal tudta keresztülvinni, és ezt maga is elismerte, amikor kifejtette, hogy november 18-án erőszakosan viszi át a parlamenten a házszabályreformot. Megsérti a házszabályt, de célja, hogy Magyarország megálljon a lejtőn, amelynek vége 1920. A képviselőházban nagy hatású beszédet mond arról, hogy tragédiába torkollik az ország sorsa, ha ezt a hazárdjátékot folytatja az ellenzék. Egészen 1912-ig. Ekkor, június 4-én számolta fel véglegesen Tisza István az obstrukciót, amelyről Herczeg Ferenc, aki maga is parlamenti képviselő volt ebben az időszakban, A gótikus ház című memoárjában azt írja, hogy az első világháború előtti magyar törvényhozás 16 éve (1896–1912) ásta meg Magyarország sírját – fejti ki Szidiropulosz Archimédesz.
Két fronton érte támadás a nemzet életképességét: egyrészt 1896-ban indul meg a magyar hagyományok, a történelmi egyházak elleni támadás. Az országgyűlés ekkor hozza meg az egyház-politikai törvényeket. A cél, hogy csökkentsék a történelmi egyházak hatását a társadalomra. Támadás indul történelmi hagyományaink ellen is: Jásziék nem akarják, hogy vallásoktatás legyen az elemi népiskolákban, ők már ekkor a manapság világnézetileg semlegesnek nevezett, olyan képzeletbeli iskola rögeszméjét erőltetik, amelyben nincs vallásoktatás. Másrészt késhegyre menő vita zajlik a véderőtörvény és a vezényleti nyelv körül. A legfőbb tét a hadsereg ütőképessége. Csaknem egy évig tárgyalja ezt a létfontosságú jogszabályt a törvényhozás 1911–12-ben; közben a német, az olasz, a francia, a szerb és a román haderőt a leggyorsabban és a legütőképesebben tökéletesítik. Magyarországon nincs ebben az időszakban ágyúgyár; így robogunk a háború felé.
Szidiropulosz Archimédesz megemlíti, hogy a Trianon Kutatóintézetet hivatalosan 2007 augusztusában jegyezték be. – Két irányban indultunk el az első évben: egyrészt konferenciákat szervezünk, másrészt könyvkiadással foglalkozunk. Első kötetünk után (Trianon átírta Európát, Kairosz, 2007) A Trianon tegnap és ma című konferenciakiadványunkat még karácsony előtt szeretnénk megjelentetni. Idén a tudományos kutatásokat is elkezdjük a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban. Az a szándékunk, hogy megismertessük a magyar társadalmat (középiskolásokat, egyetemistákat és a szélesebb közönséget) a XX. századi történelmünk egyik legfontosabb, legnagyobb hatású eseményének forrásaival, dokumentumaival – mondja. Hozzá szeretnék segíteni a magyar társadalmat a reális történelmi önismerethez, ahhoz, hogy a sokat emlegetett trianoni békeszerződés történetét és máig tartó következményeit a primer források révén ismerjék meg. Az Európa fővárosainak levéltáraiban található forrásokat 1848-tól 1947-ig tanulmányozzák. Az adott nyelvet jól ismerő szakemberek kutatják majd a külföldi levéltárakat.
(A két történésszel készített interjút a www.mno.hu weboldalon olvashatják.)
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
