Lisszaboni dilemmák

Írország az egyetlen problémás kérdés – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Alain Lamassoure Párizsban, az Európai Néppárt tanácskozásán, amikor arról faggattuk, hogy országok egész sorának elnökei jelentették be: nem írják alá a lisszaboni szerződést.

Hiszek benne, hogy a lisszaboni szerződés minél hamarabb megvalósul – jelentette ki Alain Lamassoure, az UMP Néppárti csoportjának európai parlamenti biztonsági kérdésekkel foglalkozó felelőse az Európai Néppárt tegnapi, párizsi tanácskozásán.
Egyetlen politikai problémát látok – azt, hogy Írország visszautasította a lisszaboni szerződést – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Alain Lamassoure. A francia parlamenti képviselő emlékeztetett, Németország alkotmányos problémaként közelíti meg az előállt helyzetet, itt esetleg alkotmánymódosítással is megoldható a vitás szituáció. Kaczinsky lengyel elnöknek egyszerűen kötelező aláírnia a dokumentumot – sorolta tovább a „rebellis” országokat Lamassoure.
Václav Klaus cseh elnök pedig mindenképpen figyelembe kell, hogy vegye: az EU jövendő elnökeként országa lehetetlen helyzetet teremtene, ha államfőként nem írná alá a szerződést – folytatta Lamassoure.
Az elnöklő ország feladata, hogy egyszerűsítse a felmerülő konfliktusokat, illetve segítsen ezeket rendezni – válaszolt arra a kérdésünkre Lamassoure, hogy milyenek Franciaország esélyei a válság megoldására. A rendezés egyik példájaként említette, Írország októberig élhet kiegészítő javaslattal is (pl. az abortusz kérdésében).
Lamassoure optimizmusát – annak ellenére, a cseh, lengyel és német köztársasági elnök sem írja alá az unió további fejlődését meghatározó dokumentumot – jórészt a felszólalók is osztották a Néppárt háromnapos tanácskozásán.
Ez a kudarc a politikusok kudarca – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Szájer József, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának alelnöke. Rámutatott: a politikusok felelőssége, hogy elmagyarázzák az embereknek, mit jelent mindennapi életükben az EU. Természetesnek tekinti a közvélemény a határok lebontását, a szabad mozgást, a brüsszeli támogatásokat – holott egyáltalán nem biztos, hogy ez a végleges állapot, a társadalom támogatása nélkül pedig veszélybe kerülhetnek ezek a lehetőségek – figyelmeztetett Szájer. Lisszabon erősítené az
Európai Parlament ellenőrző szerepét, duplájára emelné a bel- és igazságügyi együttműködés hatékonyságát – így Szájer, aki rámutatott: a parlamenti kontroll erősödésének köszönhető például, hogy Európa véget vetett az engedékenyebb bevándorlási politikának.
Az unió eddigi struktúrájának megváltoztatása mellett tette le a voksot Joseph Daul, a Néppárt
európai parlamenti csoportjának elnöke. Az emberi tényezőre helyezte a hangsúlyt Patrick Devidjan, az UMP elnöke. A francia kormánypárt vezetője aláhúzta: az ember nemcsak holmi terméke, de szereplője is a történelemnek.
A terrorizmus támadás a demokrácia ellen – hangsúlyozta a tanácskozáson Mayor Orega, a Néppárt parlamenti alelnöke. Ez a jelenség a globalizáció része – fűzte hozzá, kiemelve: még mindig nem egyértelmű a baloldal, különösen a szélsőbal álláspontja a terrorizmus kérdésében. A tanácskozás több résztvevője, így Ranko Vilovic, az ET terrorizmus elleni bizottságának elnöke is rámutatott: meg kell találni az egyensúlyt az emberi jogok érvényesülése és a terrorizmus elleni harc érdekei között.