Bár az államilag támogatott képzésre felvehető diákok száma a tervek szerint jövőre nem változik, a férőhelyek képzési területek közötti felosztása köszönő viszonyban sincs a munkaerő-piaci és a gazdasági igényekkel, valamint a korábbi ígéretekkel. Az oktatási tárca által készített munkaanyag szerint jövőre is 56 ezer diákot vesznek fel az egyetemekre, főiskolákra. Műszaki területen 9400, a gazdaságtudományi területen 6050, a bölcsészkaron 4800 a keretszám. Informatikai képzésre 4700, természettudományos képzésre 4100 hallgatót vennének fel.
Az adatokat elemezve kiderül, hogy szó sincs a műszaki és természettudományos képzés korábban hangoztatott felvirágoztatásáról, és aggasztó az is, hogy az orvosképzés keretszámait sem növelik, pedig a szakemberek szerint a tömeges külföldi munkavállalás miatt néhány éven belül komoly személyzeti problémák lesznek a kórházakban. A tervek szerint a tárca a társadalomtudományi karok férőhelyeit csökkentené 200 fővel, miközben csupán az agrárképzésre felvehető hallgatók számát növelné ötvennel, a gazdaságtudományi karokét pedig 150 fővel. Utóbbi lépést vélhetően a népszerűségvesztéstől való félelem eredményezte, mintsem szakmai megfontolás, hiszen közgazdászból nincs hiány, a diákok körében azonban évek óta ez az egyik legkeresettebb képzés.
Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc kormányfő 2006 februárjában, tehát a választási kampány időszakában 50 százalékos létszámnövelést ígért a mérnökhiány orvoslására. Ehhez képest tavaly a növekedés csekély mértékűre sikeredett: a természettudományos kurzusokon 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékkal tanulhatnak többen idén, mint tavaly, jövőre pedig egyetlen fővel sem vesznek fel több diákot. A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tavalyi állásbörzéjének adatai szerint Magyarországon a mérnökálláshelyek húsz százaléka, vagyis minden ötödik álláshely betöltetlen. A szakemberhiány – főként a villamos-, illetve gépészmérnökök, valamint az informatikusok között – akár az ötven százalékot is elérheti. Tavaly a középiskolai kémia- és fizikatanárok is megpróbálták jobb belátásra bírni Hiller István minisztert. Tiltakozó petíciójukban azt írták: a természettudományos és mérnöki diplomások számarányát tekintve Magyarország az utolsó előtti helyen áll az OECD-országok rangsorában. Még rosszabb a helyzet a felsőoktatást tekintve: a jelenleg természettudományos képzésben részt vevő hallgatók aránya meszsze nálunk a legalacsonyabb, az
összes diáknak csupán 6,2 százaléka. Érthetetlen az oktatási tárca keretszámait vizsgálva az is, hogy továbbra sem csökkentik a diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzés férőhelyeit. Tavaly a rendelkezésre álló 12 500 helyre csupán ötezren jelentkeztek, hétezer hely pedig üresen maradt. Az ötezer férőhelyet is csak úgy sikerült feltölteni, hogy jórészt az érettségin alig átcsúszó fiatalokat vettek fel, akiknek eredménye épphogy elérte a minimális 72 pontot, miközben a slágerszakokon nagyszerű eredményekkel ezrek szorultak ki a felsőoktatásból. A miniszter vélhetően azért ragaszkodik mindenáron ehhez a képzéshez, mert jóval olcsóbb, mint a diplomás kurzus, hiszen tíz félév helyett csupán négyet kell finanszírozni. Szakemberek szerint azonban az így szerzett oklevél szinte használhatatlan, hiszen a cégek inkább a jobban képzett, diplomás munkaerőt alkalmazzák. A javaslatról ma tárgyal a szakmai szervezeteket tömörítő Felsőoktatási Kerekasztal.
Emelkedő diákhitel, magasabb adósság. Szeptembertől tízezer forinttal emelkedik a diákhitel havonta felvehető összege – derül ki a Diákhitel Központ lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A költségtérítéses diákok maximum havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók havi 40 ezer forintot igényelhetnek. Emellett továbbra is választhatják a havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket. A kölcsön kamata nem változott, december 31-ig 9,5 százalék marad.
Kiderült az is: sok diák azért kényszerül kölcsönfelvételre, hogy fizetni tudja az iskolának a méregdrága költségtérítést. A hallgatók egy részének már a „tandíj” első havi részletének kifizetése is komoly gondokat okozott, ezért a központ ezentúl – a hallgató hozzájárulásával – egyenesen az iskolának utalja majd át a kölcsönt a tanulmányok fedezésére.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
