Most, hogy a formálisan kisebbségi, ám kormányzati arroganciában vitán felül többségi kabinet négy baráti napilapban, újságonként kétmillió forintért reklámozta közpénzből az ágrólszakadt Mercedes céget az őszig titkosított kecskeméti autós biznisz örvén (holott a Medgyessy-féle üvegzsebtörvényt tudtommal nem hatálytalanította a gyurcsányista hatalom sem), óvatosan ír az ember bármiféle megaberuházásról. Napokig zengett például a parttalan sikerpropaganda, hogy Budapest elhalászta Varsó elől az uniós innovációs központ székhelyét – miközben a nagyságrenddel nagyobb potenciális debreceni beruházás körül kínosan nagy a csend. Ideje megtörni.
Van egy világraszóló fizikusunk, akit épp a hét végén fogadott díszpolgárává a II. kerület a Marczibányi téri ünnepségen: Mezei Ferencnek hívják. Még 1972-ben ő fedezte fel a Neutron Spin Echo névre hallgató spektroszkópia elvét, s csupán egy paraszthajszállal maradt le a neutronos anyagvizsgálatok tárgyában kiérdemelt megosztott Nobel-díjról. (A szigorú stockholmi szabály szerint három tudós még osztozhat rajta, négy már nem.) Van viszont Hewlett-Packard díja és hallatlan ambíciója, hogy berlini és Los Alamos-i tudósként is Magyarországra hozza a neutronkutatás európai központját. Ritka dolog: e negyedszázados történet végkifejletében kivételesen mindenki egyetért.
Az Európai Neutronkutató Központ az unió jelenlegi legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési beruházása; jelentőségét az energiaéhség csak növeli. Olyan békés célú, csúcstechnológiával működő anyagvizsgálati módszert alkalmaz, ami nemcsak veszélytelen, de a vizsgált anyagot sem roncsolja. Lényege, hogy a neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyaggal, s a neutronok irányváltásából következtetve leírható az anyag szerkezete. A gyógyszerkutatás éppúgy hasznosítani tudja a metódust, mint az öntisztuló falfestékek, szennyezéslepergető felületek és kenőanyagok fejlesztői. De használható régészeti meghatározásokban, enzimkutatásban vagy abból a célból is, hogy a vonatkerekek ne törjenek össze.
Vetélytársaink a központ helyszínére való pályázásban Spanyolország és Svédország. Mindkettő nagyon szeretné magának az üzletet, hiszen egész Európa ott fogja végezni anyagkutatásait: külön-külön nem éri meg gyorsítót építeni. Debrecen mellett szól viszont, hogy új tagállamba még nem került hasonló berendezés, márpedig a kutatás-fejlesztési kapacitásokat ki kell egyensúlyozni az unióban. Jelentős munkahelyteremtésről van szó, nagy gazdaságélénkítő hatással, nem is szólva a high-tech minőségről. Nem csoda, hogy Kósa Lajosék ingyen adnának egyhektáros telket a hatszáz méter hosszú gyorsítónak. A debreceni projekt bekerült a középtávú innovációs stratégiába is – már tényleg csak el kéne nyerni. A független szakértői csoportnak szeptemberig kell javaslatot tennie az ideális helyszínre, az uniónak pedig karácsonyig kell választania a versengő Bilbao, Lund és Debrecen közül. Addig folyhat a lobbizás: meg kell győzni a franciákat és az olaszokat. A magyar ajánlat jelentősen olcsóbb a svédnél és a spanyolnál, s nyomottabbak a bérek is. Van továbbá Debrecenben patinás akadémiai Atommagkutató Intézet és számottevő egyetemi kutatói háttérkapacitás; sőt még Pálinkás József, az új akadémiai elnök is debreceni magfizikusként került a székébe. Ő nyitotta meg június közepén azt a debreceni konferenciát is, amelyet a központ elnyerése érdekében létrejött regionális összefogás jegyében rendeztek: képviseltették magukat az osztrákok, a románok, a csehek és a lengyelek is.
A neutronkutatóhoz képest mind a budapesti innovációs központ, mind a Mercedes-gyár kis biznisz. Míg Budapesten hatvan, Debrecenben hatszáz új munkahely keletkezne. A neutronkutató félmilliárd embert szolgál ki, s a magyar befektetés bőségesen megtérül. A 2017-es próbaüzemig 250 milliárdot kellene elkölteni, amiből hetven-nyolcvan milliárd a magyar kiadás, százmilliárdos bevétel mellett. A partnerek mai áron évi 25 milliárdos befizetéséből öt-tíz milliárd a magyar államkincstárban landol negyven éven keresztül. A projekt élettartama alatt külföldről befolyó pénz meghaladná az ezermilliárdot. Nem elhanyagolható szempont, hogy úgy duplázódhatna meg a magyarországi alapkutatásokra fordítható összeg, hogy az nem a költségvetést terhelné: a hazai kutatás-fejlesztés megpezsdítését lényegében a többi uniós tagállam finanszírozná. Talán mégiscsak akad, amiért érdemes felülemelkedni a pártharcokon – sőt még kolumnás sikerpropagandára sincs hozzá szükség.
A MÚOSZ szerint a kormány hibája, hogy Magyar Péterék kitiltották a sajtót erdélyi rendezvényükről
