Neutron

Csontos János
2008. 07. 06. 18:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most, hogy a formálisan kisebbségi, ám kormányzati arroganciában vitán felül többségi kabinet négy baráti napilapban, újságonként kétmillió forintért reklámozta közpénzből az ágrólszakadt Mercedes céget az őszig titkosított kecskeméti autós biznisz örvén (holott a Medgyessy-féle üvegzsebtörvényt tudtommal nem hatálytalanította a gyurcsányista hatalom sem), óvatosan ír az ember bármiféle megaberuházásról. Napokig zengett például a parttalan sikerpropaganda, hogy Budapest elhalászta Varsó elől az uniós innovációs központ székhelyét – miközben a nagyságrenddel nagyobb potenciális debreceni beruházás körül kínosan nagy a csend. Ideje megtörni.
Van egy világraszóló fizikusunk, akit épp a hét végén fogadott díszpolgárává a II. kerület a Marczibányi téri ünnepségen: Mezei Ferencnek hívják. Még 1972-ben ő fedezte fel a Neutron Spin Echo névre hallgató spektroszkópia elvét, s csupán egy paraszthajszállal maradt le a neutronos anyagvizsgálatok tárgyában kiérdemelt megosztott Nobel-díjról. (A szigorú stockholmi szabály szerint három tudós még osztozhat rajta, négy már nem.) Van viszont Hewlett-Packard díja és hallatlan ambíciója, hogy berlini és Los Alamos-i tudósként is Magyarországra hozza a neutronkutatás európai központját. Ritka dolog: e negyedszázados történet végkifejletében kivételesen mindenki egyetért.
Az Európai Neutronkutató Központ az unió jelenlegi legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési beruházása; jelentőségét az energiaéhség csak növeli. Olyan békés célú, csúcstechnológiával működő anyagvizsgálati módszert alkalmaz, ami nemcsak veszélytelen, de a vizsgált anyagot sem roncsolja. Lényege, hogy a neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyaggal, s a neutronok irányváltásából következtetve leírható az anyag szerkezete. A gyógyszerkutatás éppúgy hasznosítani tudja a metódust, mint az öntisztuló falfestékek, szennyezéslepergető felületek és kenőanyagok fejlesztői. De használható régészeti meghatározásokban, enzimkutatásban vagy abból a célból is, hogy a vonatkerekek ne törjenek össze.
Vetélytársaink a központ helyszínére való pályázásban Spanyolország és Svédország. Mindkettő nagyon szeretné magának az üzletet, hiszen egész Európa ott fogja végezni anyagkutatásait: külön-külön nem éri meg gyorsítót építeni. Debrecen mellett szól viszont, hogy új tagállamba még nem került hasonló berendezés, márpedig a kutatás-fejlesztési kapacitásokat ki kell egyensúlyozni az unióban. Jelentős munkahelyteremtésről van szó, nagy gazdaságélénkítő hatással, nem is szólva a high-tech minőségről. Nem csoda, hogy Kósa Lajosék ingyen adnának egyhektáros telket a hatszáz méter hosszú gyorsítónak. A debreceni projekt bekerült a középtávú innovációs stratégiába is – már tényleg csak el kéne nyerni. A független szakértői csoportnak szeptemberig kell javaslatot tennie az ideális helyszínre, az uniónak pedig karácsonyig kell választania a versengő Bilbao, Lund és Debrecen közül. Addig folyhat a lobbizás: meg kell győzni a franciákat és az olaszokat. A magyar ajánlat jelentősen olcsóbb a svédnél és a spanyolnál, s nyomottabbak a bérek is. Van továbbá Debrecenben patinás akadémiai Atommagkutató Intézet és számottevő egyetemi kutatói háttérkapacitás; sőt még Pálinkás József, az új akadémiai elnök is debreceni magfizikusként került a székébe. Ő nyitotta meg június közepén azt a debreceni konferenciát is, amelyet a központ elnyerése érdekében létrejött regionális összefogás jegyében rendeztek: képviseltették magukat az osztrákok, a románok, a csehek és a lengyelek is.
A neutronkutatóhoz képest mind a budapesti innovációs központ, mind a Mercedes-gyár kis biznisz. Míg Budapesten hatvan, Debrecenben hatszáz új munkahely keletkezne. A neutronkutató félmilliárd embert szolgál ki, s a magyar befektetés bőségesen megtérül. A 2017-es próbaüzemig 250 milliárdot kellene elkölteni, amiből hetven-nyolcvan milliárd a magyar kiadás, százmilliárdos bevétel mellett. A partnerek mai áron évi 25 milliárdos befizetéséből öt-tíz milliárd a magyar államkincstárban landol negyven éven keresztül. A projekt élettartama alatt külföldről befolyó pénz meghaladná az ezermilliárdot. Nem elhanyagolható szempont, hogy úgy duplázódhatna meg a magyarországi alapkutatásokra fordítható összeg, hogy az nem a költségvetést terhelné: a hazai kutatás-fejlesztés megpezsdítését lényegében a többi uniós tagállam finanszírozná. Talán mégiscsak akad, amiért érdemes felülemelkedni a pártharcokon – sőt még kolumnás sikerpropagandára sincs hozzá szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.