Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetõje a közelmúltban lezajlott romániai önkormányzati választás eredményeirõl és az erdélyi politikai helyzetrõl egyeztetett tegnap Tusnádfürdõn. A megbeszélésen részt vett Kövér László, a legnagyobb ellenzéki párt országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke is.
A felek zárt ajtók mögött egyeztettek, annak eredményeirõl a két párt vezetõje tájékoztatta a sajtót. Orbán Viktor a megbeszélés után úgy fogalmazott, a Fidesz minden Kárpát-medencei választást – legyen szó európairól, parlamentirõl vagy önkormányzatiról – abból a szempontból értékel, hogy a közös nagy nemzeti célhoz közelebb vittek-e vagy eltávolítottak attól, vagyis hogy egy-egy választás eredményeképpen a magyar nemzet súlya csökkent vagy növekedett.
*
– Áttekintettük a 2008-as esztendõ eddig eltelt hónapjait, és azt kell mondanunk, hogy csupa biztató jelenséget regisztrálhatunk – jegyezte meg Orbán Viktor, aki kiemelte, a romániai uniós választási eredmények sokakat megleptek, hiszen az erdélyi magyarok számosabb és súlyban értékesebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben, mint azt korábban bárki gondolta volna.
A Fidesz elnöke kitért a román önkormányzati választásokra is, ahol az erdélyi magyarok további erõsödését lehetett rögzíteni. – Ma kilenccel több polgármester, csaknem kétszázzal több önkormányzati képviselõ került be helyi testületekbe – hangsúlyozta. Az ellenzéki pártvezetõ utalt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az MPP viszonyára is, amikor úgy fogalmazott: „létfontosságú a magyar erõk összefogása a romániai parlamenti választásokra”. Orbán Viktor kifejezésre juttatta, hogy a Fidesz egy új erdélyi egyezségben érdekelt, és leszögezte, pártja határon túli magyar politikájának sarokköve az autonómia, és kapcsolataikat is ennek alapján vonják szorosabbra vagy lazábbra egy-egy szervezettel.
Szász Jenõ, az MPP elnöke örömét fejezte ki a találkozó létrejötte miatt, mert úgy látja, számos ponton hasznos a két szervezet együttmûködése. – Nincs határon túli magyarügy és anyaországi magyarügy, csak magyarügy van, ez az alapmottója a Fidesz és az MPP együttmûködésének – tette hozzá. Székelyudvarhely volt polgármestere a közelgõ romániai parlamenti választások tükrében kulcskérdésnek nevezte pártja és az RMDSZ összefogását, ami ha létrejön, akkor a közös választási szövetség komoly sikereket érhet el.
A két párt találkozóját megelõzõen a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) tagjai szintén zárt ajtók mögött tanácskoztak Tusnádfürdõn.
Az ülésen részt vett Orbán Viktor is, mint a tanács védnökségét vállaló Fidesz elnöke, azonban most nem jelent meg sem az RMDSZ, sem Markó Béla. Az ott tárgyalt kérdésekrõl délután a diáktáborban számolt be Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki egyben a KMAT vezetõje is. A tagszervezeteinek vezetõi ugyanis délután Tusványoson nyilvánosan beszélgettek magyar nemzetpolitikai kérdésekrõl. Tõkés László elmondta, az ülésen elhatározták, hogy mostantól nem kisebbségi, hanem magyarkérdésként kezelik a Kárpát-medencei magyarság problémáját, hogy ne lehessen lesöpörni, és esetleg más kevésbé fontos problémák közé sorolni a magyarügyet. Az EMNT elnöke elõadásán rámutatott arra, hogy a rendszerváltás után mindenki nagy lelkesedéssel tekintett a jövõbe, akkor a magyarságot a feltétel nélküli összefogás jellemezte. Mint mondta, késõbb a kilencvenes évek közepén darabokra hullott ez a kép, és a határon túli magyarság az alakuló folyamatok játékszere lett. – 2002-tõl fogva pedig egészen váratlan, elképzelhetetlen visszarendezõdés indult útjára, és a magyar nemzetpolitika mélypontra jutott – fogalmazott Tõkés László. A református püspök ugyanakkor meglehetõsen bizakodóan beszélt a jövõrõl, mert mint megjegyezte, az unió új lehetõségeket kínál, és 2008 a fordulat éve lesz a magyar nemzetpolitikában.
Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke arról beszélt, hogy miután beléptünk az Európai Unióba, mindenkinek rá kellett jönnie, hogy az unió a tagállamok polgárainak emberi jogait nem védi eléggé. Kitért arra is, hogy a magyarság a 20. században nemcsak a nagyhatalmi érdekeknek lett áldozata, hanem meg kell említeni saját történelmi felelõsségünket is. Említést tett arról is, hogy a magyarság felemelkedésének kulcsa, hogy mentális állapotunk javuljon.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy nemzetpolitikai tekintetben továbbra sem ülhetünk a babérjainkon. – Ezek után is ugyanolyan állhatatossággal kell a határokon túl és az anyaországban a nemzetpolitika kérdéseivel foglalkozni, mint ahogy azt az elmúlt húsz évben nagyon sokan megpróbáltuk – mondta Pásztor István, hozzátéve, nem jött el az a pillanat, amikor ezeket a kérdéseket lezserebbül lehet kezelni. Mint elmondta, mivel azonban a világ változik, a közösségi igényeknek másképpen kell megfelelni.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nagy sikerû elõadásában arról beszélt, hogy a magyar nemzet léte addig biztosított, amíg megvan a fogalomkészlete, amivel saját identitását meg tudja fogalmazni. Beszélt a 2004-es, kettõs állampolgárságról szóló népszavazásról is, amely szerinte világosan megmutatta, hogy van a tízmilliós anyaországi népességen belül egy másfél milliós törpe kisebbség, amely nemzetben tud gondolkodni. Mint hangsúlyozta, ez azonban nem mennyiségi, hanem minõségi kérdés. Kovács Miklós szerint a beteg többségnek terapeutára lenne szüksége, ám mint elmondta a „gyógyulás” sajnos nem megy majd könnyen.
A Kárpát-medencei magyar ügyekrõl beszélt Szász Jenõ, az MPP elnöke is. Véleménye szerint a 20. század a romlás idõszaka volt a magyarság számára, a különbség annyi, hogy ezt az anyaországi magyarság többségben, míg a határon túli magyarság számszerû kisebbségben élte meg. – Legyen már végre magyar összefogás! – fogalmazta meg a gyógyulás receptjét Szász Jenõ.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
