A parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján az öt pártból négy támogatta a bizottság felállítását. Simicskó István egyelőre nem tudja, mely pártok milyen arányban képviseltetik majd magukat a grémiumban, ugyanis a kormány hatásköre, hogy a bizottságot létrehozza. Kifejezte reményét, hogy a kormány az ellenzéki pártok szakértőit is meghívja, s jelezte: ha beindul az előkészítő munka, szakértői egyeztetésekre is szükség lesz. Hozzátette: egyértelmű elmozdulást tapasztalt a pártok hozzáállásában a zárószavazáskor. – Aki a biztonságról felelősséggel igyekszik gondolkodni, tudja azt, a biztonsággal nem akkor kell foglalkozni, amikor a baj a nyakunkon van, tudja, hogy nincsen hadsereg tartalék nélkül – fogalmazott a KDNP-s politikus. Azt is megjegyezte, hogy a NATO döntései a tartalékos haderőnek egyre nagyobb szerepet szánnak, enélkül nem működhet hatékonyan az ország védelme.
A polgári kormány nemzetbiztonsági államtitkáraként Simicskó már 2001 októberében javasolta egy, az amerikai Nemzeti Gárdához hasonló nemzetőrség felállítását. Az alakulat terve a Fidesz 1998-as választási kampányában is szerepelt. Nem csupán katonai veszélyeztetettségre kell felkészülni, hiszen bármilyen veszély jöhet: a honvédségnek vannak feladatai, amelyek nem csak katonai természetű kihívások kezelésére vonatkoznak, ilyenek a természeti és ipari katasztrófák, a mentési munkálatok, a katasztrófavédelem segítése, az objektumok védelme. Mindezeknek nem tud eleget tenni egy létszámában igen „liliputira” zsugorodott, pusztán hivatásos és szerződéses katonákból álló honvédség, amelynek jelentős erői ráadásul külföldön vannak lekötve – érvel a tartalékos seregért évtizedes harcot vívó képviselő.
Simicskó István emlékeztetett: összesen két harcoló dandárja maradt – elméletileg – a magyar honvédségnek, Tatán és Debrecenben. Ezek az erők országvédelmi feladataikat is igen csekély mértékben tudnák ellátni, hiszen megszűntek olyan hagyományos fegyvernemű kultúrák, mint a tüzérség vagy a rádiófelderítő alakulatok, s lehetetlen helyzetbe kerültek például harckocsizó alakulataink. Ezért is van szükség kiképzett tartalékosokra, hiszen „ha bármilyen baj van, a lehető legkisebb mértékben kell a magyar állampolgárokat terhelni honvédelmi kötelezettségükkel”. A KDNP-s képviselő felidézte, hogy megszüntették a sorkatonai szolgálatot 2004-ben, s az általános hadkötelezettséget is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a potenciális hadköteleseknek semmiféle adatközlési, tájékoztatási megjelenési kötelezettsége nem maradt. Alkalmassági vizsgán sem kell részt venniük, a katonai nyilvántartási rendszer gyakorlatilag felborult – jellemezte a kialakult helyzetet. – Elég kockázatos folytatni azt a felelőtlen biztonságpolitikai tevékenységet, melyet az elmúlt években láttunk a kormányzat részéről, hiszen a mozgósítási rendszer egy esetleges támadás esetén nem működne – hívta fel a figyelmet Simicskó. Ezt azzal támasztotta alá, hogy nincs naprakész katonai nyilvántartás és nincs tartalékos rendszer.
– A parlament által jóváhagyott határozati javaslat éppen azt a célt fogalmazza meg, hogy ezt a tartalékos rendszert kell újraéleszteni, felépíteni – szögezte le a képviselő, aki szerint 5-10 ezer fő tartalékos állomány kellene, hogy kiegészítse a most nagyjából 23 ezer főben maximált létszámú hadsereget (ebből majdnem tízezer az adminisztratív állomány – a szerk.).
– A kormányzatnak meg kell állapodnia a munkáltatókkal abban, hogy ha foglalkoztatnak tartalékos katonákat, igazolt hiányzásnak tekintsék azt a néhány napot, melyet például a kiképzéssel, gyakorlatokkal tölt az önkéntes. A közösség érdekében, a társadalom biztonsága céljából ez vállalhatónak tűnik a munkaadók részéről, emellett az államnak is kompenzálnia kell azt a céget (például adókedvezményekkel), amely ilyen munkavállalókat foglalkoztat – idézett osztrák és brit példákat az ellenzéki politikus.
A civil szervezetek feladata, hogy kiegészítő jelleggel segítsék az állami szerveket. – Én nem szeretném, ha a biztonság garanciális tényezői magánhadseregek, civil biztonsági őrző-védő kft.-k, rt.-k és félkatonai szervezetek lennének, mert ez anarchiához vezet – fogalmazott Simicskó István. – Nem civil gárdákat kell szervezni, hanem az államnak kell úgy működnie, hogy a biztonság tartható legyen a legutolsó faluban is, mind a külső vagy a belső veszélyekkel szemben – hangoztatta.
(A Simicskó Istvánnal készített interjúnkat elolvashatja a www.mno.hu weboldalon.)
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
