Öröm látni a kritikusnak, pályatársnak, ha egy nála fiatalabb író, akinek életművét az első lépésektől kezdve figyelemmel kísérte, beérik. Gáspár Ferenc a kilencvenes években friss tónusú elbeszélésekben, a Szamóca-novellákban szólaltatta meg nemzedékének tétova útkeresését, amelyet megfejeltek a rendszerváltozás(ok)–visszarendeződés(ek) értékválságai is.
Az író – civilben sokáig történelemtanár – eredeti foglalkozásának gyakorlása közben szembesült azzal az elképesztő tájékozatlansággal, amely a nyolcvanas évek közepétől kezdve mindmáig jellemzi az ifjúságot a magyar történelem szinte minden korszakával kapcsolatban. Ráébredt, hogy a hiányossággal szorosan összefügg az, hogy a hatvanas, hetvenes, kora nyolcvanas években még a Móra Kiadó sorra jelentetett meg régi korokról szóló ifjúsági regényeket. Megírta hát először a Strucc-trilógiát Nagy Lajos koráról, majd a sárkányos könyveket, szintén három önálló részben Zsigmond koráról.
A hat kötet folyamatos sikere sem csábította az írót rutinmegoldásokra. Ragaszkodott az általa kialakított kerettörténet, a jelenbeli gondok és a múltbeli látomások többszólamú megjelenítéséhez, amely szerint egy magyar származású New York-i kisfiú, Johnny, a híres-nevezetes Lackfi család leszármazottja elkezdi keresni a gyökereit, s megtalálja hazáját az általa részben misztikus, részben nagyon is korszerű technikai módszerekkel megidézett történetekben. Gáspár Ferenc legújabb könyve, A holló fölrepül elkezd átvezetni bennünket a múlt síkján Zsigmondtól a Hunyadiak korába, a jelenben pedig Johnny többszörös lélektani problémáiba. A fiatalember egyszerre keresi és találja meg Istent, a korábbi kételyekkel szemben a hitet, valamint az igazi, a felnőtté érlelő nagy szerelmet.
A holló felrepül Gáspár Ferenc legjobb könyvei közé tartozik. Szervesen kapcsolódik a nemrégiben megjelent Ördögvér című,
jelenben játszódó regényhez, amelyben a jó és a rossz örök konfliktusával szembesülnek a könyv központi alakjai. A holló felrepül a megtisztulás, a beavatás történetét adja elő. Az immár serdülővé, félig felnőtté cseperedett fiú a múlt tisztázása közben találkozik a magyar irodalom és történelem egyik legkülönösebb alakjával, Tar Lőrinccel, aki Dante Alighieri Isteni színjátékának központi hőséhez, a nagy költő alteregójához hasonlóan végigjárja a pokol és a purgatórium minden stációját, csodálatosan szép hölgyek, boszorkányok, tündérek kísérik a regénybeli regény egyik hősének kálváriaútjait. Tar Lőrinc végül visszanyeri a hitét, beavatottá válik. Vívódásait az író hitelesen jeleníti meg. S eközben, a történelmi látomások útvesztőiben tévedezve árnyalt, hiteles képet kapunk a huszita mozgalomról, Zsigmond valódi történelmi szerepéről.
Gáspár Ferenc szembesülni kényszerül azzal, hogy amíg folyt Magyarországon, a Kádár-korszak végnapjaiban történelemoktatás, a huszita mozgalomról mint valamiféle ősforradalomról tanultunk az iskolában. Később már, egészen napjainkig, szinte semmit. Egyszerre kényszerül hát ismerethiányokat befoltozni, s a hamisított tudást is helyre tenni, amennyire ez egy regényben lehetséges.
Aki olvasta Sánta Ferenc Az áruló című regényét, Milos Urban cseh író Héttemplom című gótikus regényét, már szembesülhetett a husziták valódi szerepével. Iszonyatos értékzűrzavart, erkölcsi káoszt okoztak a világban, ráadásul olyasfajta emberirtást folytattak mintegy a nácizmus és a kommunizmus elődjeiként, amelyhez képest az inkvizíció szelíden szigorú tanító bácsik gyülekezete volt. Nem beszélve arról a kulturális pusztításról, amellyel eltüntették Csehországból, s Prágából is a legcsodálatosabb gótikus épületeket. Gáspár Ferenc regénye nem direkt módon ítélkezik, árnyaltan ábrázolt történelmi és fantáziahősök interpretációjában tárja elénk Zsigmond, majd a Hunyadiak korának megannyi konfliktusát. Mint szépíró nem akar végérvényes, egyértelmű ítéletet hozni, hanem markánsan jelzi: az igazság sokkal bonyolultabb, mint hinnénk. Azt a legendát vagy éppenséggel valós tényt sem akarja végérvényesen igazolni, hogy Hunyadi János valóban Zsigmond törvénytelen fia lett volna. Igaz, nem igaz, nem tudjuk, de a regény szerint Hunyadi, a dicső nándorfehérvári győző katonái úgy kezelik őt, mintha a történet igaz lenne. Úgy tisztelik, mint fejedelmi vért, de elsősorban mégis fényes tehetségéért és tetteiért.
A holló felrepül jól sikerült lélektani, társadalmi, történelmi, beavatásregény, a megtérés többrendbelien igaz története.
(Gáspár Ferenc: A holló felrepül, regény, Coldwell Könyvek, 2600 oldal, 1180 Ft.)
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk