A most hat-, illetve nyolcesztendős Gabriella és Boglárka négy és fél évvel ezelőtt veszítette el az édesanyját. Édesapjuk úgy döntött, vidékről Zuglóba, a közös lakásban élő édesanyjához, özv. Faragó Józsefnéhez és fivéréhez, Faragó Istvánhoz költözik velük. Jól érezték ott magukat, a nagymama főzött, olykor az apjuk, máskor a nagybácsi etette, vitte az óvodába, iskolába, játszótérre őket. A szomszédok szerint még ha nem is vetette fel a pénz őket, a gyerekekről rendesen gondoskodtak.
Ám az idén váratlanul, nagypénteken meghalt a gyerekek édesapja is. Az árvák 83 éves nagyanyjukkal és ötven körüli, munkanélküli, italozó nagybátyjukkal maradtak. Két nappal azután, hogy a nagybácsi jelezte az újabb tragédiát a gyámügynél, az iskolában és az óvodában, megjelent otthonukban a családsegítő egyik munkatársa.
A történet itt kettéválik, az apát és a lányokat gondozó szociális munkás, Lőrinczné Lónyai Andrea szerint abban a helyzetben a nagybácsi és idős, beteg édesanyja – aki négy éve nem lépett ki a lakásból – nem volt alkalmas arra, hogy Gabriellát és Boglárkát nevelje. Összehívták a gyermekekkel foglalkozókat – óvodapedagógust, területi gyermekvédelmi szakembert, iskolapszichológust, gyámügyi ügyintézőt –, valamint a nagymamát és a nagybácsit, hogy közösen találjanak megoldást. Tíz perc elteltével azonban a férfi kirohant a teremből, mondván, mindenki ellene van. A családsegítő munkatársai a többi szakemberrel egyetértésben ezek után tettek javaslatot a gyámügynek, hogy a gyermekeket helyezzék nevelőszülőkhöz. Indokolásuk szerint amíg a nagybácsi nem hajlandó szembenézni saját szenvedélyével, ráadásul az idős nagymama is segítségre szorul, addig, bármennyire erős is a közöttük lévő kötelék, alkalmatlanok arra, hogy a kislányokat neveljék. Miután a közvetlen rokonságban nem találtak mást, aki vállalhatta volna a lányokat, a szakemberek úgy döntöttek: hasonló traumákon átesett gyermekekre szakosodott nevelőszülőre bízzák őket.
A szociális munkás elmondta, sokat tépelődtek azon, vajon mi a jobb, otthagyni vagy kiemelni őket. Végül nem tehettek mást, a gyermekek érdeke ezt kívánta. István egészen másként emlékszik a történtekre, azt mondja, hogy azon a megbeszélésen hazugságokat hordtak össze és szörnyűségeket vágtak a fejéhez, ezért hagyta ott a társaságot.
Ezután felgyorsultak az események, István beszámolt arról, hogy a gyámügyes az óvodában, az iskolában kereste a gyerekeket, akik attól kezdve folyamatosan attól rettegtek, hogy elviszik őket. Az édesapa temetése utáni reggelen a gyámügyi előadó hat rendőrrel csöngetett be a lakásba, és elvitte a zokogó kislányokat. István és a nagymama akkor omlott össze. A nagybácsi fellebbezett, könyörgött, hogy láthassák őket, vagy legalább telefonon beszélhessenek velük – hiába. A gyerekelhelyezési tárgyalásra a kislányok ruháit is magával vitte, mert megígérték, hogy ott találkozhat velük, de végül mégsem láthatta őket. Bő három héttel később aztán a lányok telefonáltak; csak a nagymama volt otthon, azt mondták, jól vannak.
A név nélkül nyilatkozó gyámügyi előadó másképp emlékszik a történtekre. Elmondása szerint több ízben is megpróbált érvényt szerezni a hatósági döntésnek, de a gyermekeket elbujtatták előle, sőt egyszer Faragó István kis híján rátámadt. Ezért kellett a segítség a lányok kiemeléséhez, ráadásul nem hat, hanem csak két rendőrrel és négy polgárőrrel vonult fel.
Lőrinczné Lónyai Andrea szerint a kislányok már több felnőtt életre való traumát éltek át, most az a legfontosabb, hogy nyugodt körülmények között, mihamarabb biztonságra leljenek és megerősödjenek. Nagyon ragaszkodnak a nagymamájukhoz és a nagybácsihoz, de idővel új családjukban is megtalálják ezt az érzelmi köteléket. Másrészt a nevelőszülők meg tudják adni nekik azokat az élményeket – sétákat, kirándulást, állatkertet, városnézést, játékot, közös tanulást –, amelyeket régi családjukban nem kaphattak meg. Emellett pszichológus foglalkozik velük rendszeresen.
Hogy miért csak havonta két órára találkozhatnak nagymamájukkal és nagybátyjukkal? A szakemberek szerint azért, mert közvetlenül a trauma után ez csak összezavarná őket, és megnehezítené, hogy a nevelőszülőkhöz erősen kötődjenek. Később, ha majd megerősödnek, még arról is szó lehet, hogy gyakrabban láthassák rokonaikat.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
