Államosítják vagy privatizálják az erdőket?

Nyolcezer hektárnyi erdőt adnak át az erdészeti részvénytársaságoktól a nemzeti parkok vagyonkezelésébe – jelentették be a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács ülése után. A környezetvédelmi tárca közlése szerint ez csak az első lépés a védett erdők „államosításában”, a céljuk az, hogy további 150 ezer hektárnyi erdőterület kerüljön a parkokhoz. Szakértők azt gyanítják, az állami erdőgazdaságok társasági vagyonának és a fennmaradó 180 ezer hektárnyi tájvédelmi erdőnek az értékesítését készítik elő.

Térítésmentesen, a terület fekvése szerint illetékes nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésébe kerül az erdészetektől 7859 hektár védett és védelemre tervezett erdőterület vagyonkezelői joga – döntött a napokban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A döntés ugyan csak a hazai, csaknem 900 ezer hektárnyi állami erdőterület kevesebb mint egy százalékát érinti, de Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint komoly lépés a védett területek állami kezelésének megvalósulásában. A mintegy nyolcezer hektár átadása a magyarországi védett erdőterületek méretét (körülbelül 300 ezer hektár) tekintve is csak két-három százalékos területátadást jelent, ezért a szakemberek szerint legfeljebb PR-akciónak tekinthető. Szabó Imre azonban állítja: a vagyonkezelői jog átadása folytatódik, további 150 ezer hektár védett erdő, vagyis a teljes állományuk kerülhet a nemzeti parkokhoz.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) döntései azonban információink szerint több kérdést felvethetnek szakmai körökben. Az erdészeti részvénytársaságoknak azt a társasági vagyonrészét ugyanis, amely szervesen kapcsolódik a védett erdőkhöz, felajánlják megvételre a nemzeti parkoknak. Az állami pénzen épített utak, hidak, vadászházak értékét tehát az állami nemzeti parkoknak kell megvásárolniuk, a százszázalékos állami tulajdonban lévő erdészeti társaságoktól. Azt viszont csak találgatni lehet, hogy valójában milyen célt szolgál az állami vagyon különös vándorlása. Az is kérdés, hogy a nemzeti parkoknak lesz-e elegendő forrásuk az átvett erdők kezelésére, karbantartására. Hasonló aggodalmat keltett az erdészek körében az is, hogy a nemzeti parkok kezébe adni kívánt erdőterületeken kívül fennmaradó 180 ezer hektárnyi vadon, amely a tájvédelmi körzetekben zöldell, továbbra is az erdészeti zrt.-k vagyonkezelésében marad. Ennek sokak szerint az lehet az oka, hogy a cégeken keresztül az erdők privatizációját készítik elő. A nemzeti parkok vezetői azonban bíznak a természetvédelmi szakma és a civil szféra erejében, és azt remélik, hogy az erdők állami tulajdona fennmarad a tájvédelmi körzetekben is.
– Magyarországon minden megtörténhet, semmin sem csodálkoznánk, de reményeink szerint ezt a szakma nem engedheti meg – közölte lapunkkal Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) vezetője. Az erdőmérnök szerint a természetvédelmi őrök megoldhatják a készletgazdálkodást az összes olyan erdőben, amely a nemzeti parkokhoz tartozik. A KVM a következő lépésként egyébként azt tervezi, hogy az Aggteleki és a Körös-Maros Nemzeti Park mellett az FHNPI területén lévő erdők átadását készíti elő. Ez további húszezer hektár átadását jelentheti.
A minisztérium sajtóosztálya felvetéseinkre közölte: a társasági vagyont valóban a nemzeti parkoknak kínálják fel megvételre, de ez egyelőre „néhány darab öreg erdészházat, csűrt és gazdasági épületet jelent, amelyek könyv szerinti értéke néhány millió forint”. Erdőprivatizációról szó sincs, a nemzeti parkok költségvetésében pedig rendelkezésre áll az új területeken folytatandó erdőgazdálkodás fedezete, így ez nem jelent érdemi költségnövekedést.