Kína célja, hogy a pekingi olimpián házigazdaként túlszárnyalja a négy évvel ezelőtti, athéni játékokon elért teljesítményét és 32 aranyéremnél többet nyerjen – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Csang Haj-feng, a kínai sportminisztérium szóvivője. Az első hallásra egyesek számára talán nagyra törő igény a valóságos várakozásokhoz képest mindenképpen visszafogott, sőt inkább álszerény.
Az augusztus 8-án kezdődő játékok rendezője eddig ugyanis 112 bajnoki címet számlál, és az elmúlt négy olimpián így lépett egyre előbbre a rangsorban: 1992-ben és ’96-ban 16-16 arannyal negyedik, 2000-ben 28-cal harmadik, 2004-ben 32-vel második. A tendencia a jövő hónapban minden valószínűség szerint folytatódik, azaz sikerül megelőzni az Egyesült Államokat, és az élre törni. A kérdés inkább az, hány elsőséggel. Nem hivatalosan több mint negyvennel számolnak, de az elemzők többsége inkább 50–100 közé teszi a maga becslését, nem kizárva a felső határ elérését, esetleg túlszárnyalását sem.
A kínai sportvezetés saját bevallása szerint a hagyományosan eredményes sportágakon – mint az asztalitenisz, a műugrás, a torna és a tollaslabda – kívül ökölvívásban, kerékpárban, evezésben, sportlövészetben és a női súlyemelésben kalkulál több aranyéremmel. Érdekes, hogy az úszók már nem szerepelnek e felsorolásban, pedig az 1994-es római vb-n úgy berobbantak, hogy a vetélytársak attól tartottak, új „vizes” világhatalom született. Számunkra némileg megnyugtató lehet, hogy a házigazdák legalább verbálisan nem fenyegetik a magyar húzóágazatokat, a meglepetéselemet azonban természetesen hiba lenne teljesen figyelmen kívül hagyni.
Annál is inkább, mert a kínaiak több milliárd dollárt költöttek versenyzőik felkészülésére, és házigazdaként a legnépesebb küldöttséggel, több mint 600 sportolóval vesznek részt a pekingi olimpián, amelyen összesen 302 versenyszámban osztanak érmeket.

Szentkirályi Alexandra: Magyar Péter cinizmusa új szintre lépett, fellép egy „Női Sikernap” nevű rendezvényen