A nemzetközi hírű mexikóvárosi egyetem, az UNAM tanára, a neoliberalizmus szakértője tanulmányozta a Pentagon, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának vonatkozó iratait. Ana Esther Cecena arra a következtetésre jutott, hogy a szuperhatalom szigeterődnek tekinti az egész földrészt, vagyis innen küzdhet, amennyiben egy vetélytárs el akarja vitatni tőle a világ feletti uralmat. Ahhoz, hogy ez a sziget bevehetetlen, sérthetetlen, sőt önellátó legyen, nélkülözhetetlenek a természeti erőforrások, tehát az Egyesült Államok ezt figyelembe véve dolgozta ki hosszú távú biztonságpolitikai stratégiáját.
A stratégia fontos része a neoliberalizmus, amely a térségi vezető szerep megszerzéséhez, illetve megtartásához szükséges három- lépcsős folyamat első állomása. Ennek során ahol tudta, ott a neoliberális gazdasági rendszer bevezettetésével az Egyesült Államok átrendezte a természeti kincsek felhasználását a transznacionális vállalatoknak és gazdasági érdekcsoportoknak megfelelően. De 2005 végére kiderült, hogy Latin-Amerikában meghiúsult a szabadkereskedelmi szerződések egységes hálózata (NAFTA és CAFTA), amelyeket az eredeti elképzelés szerint az egyes latin-amerikai államokkal kötöttek volna Alaszkától egészen Tűzföldig. Dél-Amerikában csak Kolumbia, Peru és Chile kötött ilyen szerződést. Közép-Amerikában pedig éppen a múlt héten rogygyant meg ismét a szervezet, mert a CAFTA két tagállama, Haiti és Honduras bejelentette, hogy belép a venezuelai elnök által alapított ellenszervezetbe, az ALBA-ba. A szerződéseket Venezuelán kívül többek között a dél-amerikai térség két legnagyobb országa, Brazília és Argentína sem hajlandó aláírni. Az Európai Unióhoz hasonló dél-amerikai szervezet, a Mercosur két meghatározó állama főleg a mezőgazdasági szerződéseket kifogásolja: nem ellenzik a megállapodásokat, ám egyenlő félként akarnak tárgyalni, országaik érdekeit is figyelembe véve, elsősorban az amerikai mezőgazdasági terményeknek juttatott állami támogatások leépítéséhez kötik tárgyalási hajlandóságukat.
A második lépés a törvénykezés befolyásolása: korábban liberalizálták Latin-Amerika országainak nacionalista alkotmányait, lehetővé tették a külföldi magántőke beáramlását, minimálisra csökkentették az állam beavatkozási lehetőségeit. Venezuela 1999-ben szembe- szállt, átdolgozta alkotmányát, Bolívia és Ecuador pedig tavaly, illetve július végén fejezte be neoliberális alaptörvény-módosítását, ez a három ország egyébként is élen jár az államosításokban. A harmadik lépcső katonai jellegű: a szuperhatalom nyomást gyakorol egyes latin-amerikai országokra, hogy olyan biztonsági törvényeket fogadjanak el, amelyek bizonyos esetekben lehetővé teszik a szövetségi ügynökségnek (FBI) és a titkosszolgálatnak (CIA), hogy szabadon mozoghassanak területükön. Az így elért ellenőrzés révén az Egyesült Államok nemcsak biztosítani tudja befolyását, hanem meg is akadályozza más vetélytársak megjelenését.
origo.hu
A Patrióta kiderítette, mit gondolnak a magyar nők Magyar Péterről - videó
