Legalább akkora jelentőségű találkozónak ígérkezik a magyar barantamozgalom számára a háromnapos kiskunsági rendezvény, amekkora fontosságú lehet az a kazak–magyar kapcsolatok építésében. Már hónapok óta zajlanak az előkészületek, a pusztai tereprendezés, jurták, bemutató körletek kiépítése, egyeztetések a Kárpát-medence minden szegletéből érkező résztvevőkkel, hogy a Kazahsztánból ideutazó negyvenfős küldöttséget méltó körülmények fogadják. A szervezők szerint Magyarországon ez lesz minden idők legnagyobb hagyományőrző találkozója, amelyen összegyűlnek mindazok, akik a honfoglalást megelőző korszakot, annak harcművészetét, tárgyi, szellemi kultúráját próbálják feleleveníteni. Mint Bíró András Zsolt antropológus, az esemény egyik életre hívója kérdésünkre elmondja, erre a korra valóban büszkék lehetünk, hiszen ekkoriban őseink erősek voltak; jóllehet, fél Európa rettegte őket, de a hadi eredményekhez társult a műveltség, az ötvösművészet, a gyógyítás, a komplex természetkép és hitvilág is. Bíró hangsúlyozza, a lovas nomádok a maguk idejében magaskultúrát teremtettek, s a korai magyarság jelképrendszere, díszítő kultúrája páratlan Európában – ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy őseink kapcsolatrendszere egészen Belső-Ázsiáig vezet vissza.
Amint arról magunk is hírt adtunk, Bíró András Zsolt volt az, aki 2007-ben összetett genetikai vizsgálatok során kimutatta, hogy él Kazahsztánban olyan népcsoport, néhány ezer főről van szó, amelyik az Y-kromoszóma összehasonlító elemzése alapján igen közel áll a Kárpát-medencei magyarsághoz. Ez a törzs önmagát madjarnak (ejtsd: magyjar) nevezi, csodaszarvas legendái vannak, megemlékezik egy Nyugatra vándorolt törzselemről, és hagyományaiban számos további zavarba ejtő hasonlóságot mutat a magyarsággal. Tavaly e sorok írója is részese lehetett annak a szívszorító törzsi gyűlésnek, az évszázadok óta először megtartott madjar kurultájnak, amelyre hazánkból küldöttséget invitáltak a rokonaikat kereső kazakok. Az észak-kazahsztáni Torgaj mocsárvidéken sok ezer kilométerről gyűltek össze azok a madjarok, akik a cári és a szovjet terror következtében szóródtak szét Közép-Ázsiában.
Ezen a hét végén lehetőség adódik a nagyszerű kazahsztáni fogadtatás viszonzására. A hagyományos magyar harcmodort kutató-űző barantamozgalom teljes mellszélességgel állt az ügy mellé – tavaly is többek között ők képviselték hazánkat a kazak sztyeppen –, így a tervek szerint hatszáz barantás és kétszáz-háromszáz lovas hagyományőrző alkotja a magyarországi kurultáj zömét. Bösztörpusztán mától vasárnapig lesz harcművészeti bemutató, táncház, kézműves és hagyományos gyógyászati bemutató, birkózó verseny, holnap „1500 éve történt… magyar összefogás” címmel történelmi élőkép ezer résztvevővel; a madjar törzs küldöttségének és meghívóiknak ünnepélyes, nyilvános lakomája a „magyarok asztala”, amelyen Gergely István, azaz „Tiszti” székelyföldi plébános mond nyitó áldást, és amelyen a madjar törzs vezetői mondanak pohárköszöntőt – s vasárnap estig folytatódnak a hagyományőrző programok a törzs részvételével.
Kazahsztánban ma egyre nagyobb az érdeklődés a magyar– madjar kapcsolatok iránt, tavalyi látogatásakor a kazak elnök, Nurszultan Nazarbajev is hangsúlyozta, hogy „Európában nincs a kazakokhoz közelebb álló nép a kultúrát és a hagyományokat tekintve, mint a magyar”. Nem volna baj, ha a hivatalos Magyarország is felébredne, és komolyabban venné a felé nyújtott baráti jobbot.
origo.hu
Orbán Viktor: Árad a közönségesség és a durvaság! - videó
