Méregdrága ajándék

A balatoni hajózás kizárólagos tulajdonosává vált tóparti önkormányzatok a Siófokon tartott szezonnyitó ünnepségen még csak sejtették, ma viszont már tudják: sokba kerül a térítés nélkül nekik juttatott, 49 százalékos nemzeti vagyonkezelői részvénycsomag. Azt ugyanis kétmilliárd forintos tőkeemelés fejében kapta meg a hajókikötővel rendelkező huszonkét tóparti önkormányzat, amelyből az idén 570 millió forintot be kell fizetniük. Csakhogy ehhez hitelt kellene felvenniük.

2008. 08. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint egy évtizedes álma vált valóra a balatoni önkormányzatoknak, amikor szövetségük elnöke, Balázs Árpád siófoki polgármester a pünkösdi szezonnyitó ünnepségen jelképesen átvette Kiss Péter kancelláriaminisztertől a Balatoni Hajózási Zrt. még állami kézben lévő, 49 százalékos részvénycsomagját. A balatoni hajózás kizárólagos tulajdonosává lett ezzel az a huszonkét önkormányzat, amely személyhajó- és vitorláskikötővel rendelkezik. Ezek egyébként többségi részvényesként eddig is szorosan kötődtek a siófoki székhelyű társasághoz. A pünkösdi öröm mindazonáltal nem titkolt aggodalommal is együtt járt, a nemzeti vagyonkezelői részvénycsomag átadásáról szóló kormánydöntés ugyanis az ingyenes részvényjuttatás feltételéül szabta, hogy – erősítendő a hajózási társaság pozícióját – négy éven belül kétmilliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtani, s abból az idén a huszonkét önkormányzatnak együttesen 570 millió forintot be kell fizetnie.
– Váratlanul és felkészületlenül ért bennünket a részvényjuttatás, mert már a négy-öt millió forintos „tőkeemelési előleg” is megrázkódtat egy kisebb önkormányzatot. Hosszabb időt kellett volna adni az első tőkeemelési kötelezettség teljesítéséhez – mondta lapunknak Kiss László balatongyöröki polgármester.
– Egy fillérünk sincs az önkormányzati kasszában a 25–30 millió forintos tőkeemelés első, ránk eső hányadának befizetésére. Ugyanaz történik most is, mint az első, ötvenegy százalékos részvényjuttatáskor: sokba került az ingyenesség. Akkor 40 millió forinttal terhelte meg a város költségvetését a térítés nélküli részvényátadás – emlékeztetett Kovács Miklós balatonboglári polgármester. – Nekünk most a nagyobb gondot a tavaly átadott sportcsarnok és uszoda építésére felvett, több tíz milliós hitel törlesztése jelenti. Hogy a tőkeemeléssel járó kötelezettségünk teljesítéséhez veszünk-e fel hitelt, arról a testület dönt. Boglár az előkelő negyedik helyet foglalja el a részvénytulajdonosok toplistáján, gondolhatja, mibe kerül az újabb csomag. Balatonlellének és Balatonszemesnek sincs fedezete, ám Lellének az idei befizetésre van 25 millió forintja, Szemes viszont hitelfelvételre kényszerül.
Siófoknak – amely az elsőként megkapott, 51 százalékos részvényhányad legnagyobb részét, 10,2 százalékát tudhatja magáénak – nincs gondja az első részlet kifizetésével. Sőt Balázs Árpád polgármester felajánlotta: a város átvenne más, fizetésképtelen önkormányzatok helyett is részvényt. – A vagyonkezelővel való megállapodás alapján ugyanis az önkormányzatok egymás között, de csak egymás között kereskedhetnek. Siófok így segítene más önkormányzatokon, de hangsúlyozom: nem minden áron akar részvényeket vásárolni – jelentette ki Balázs.
Balatonfürednek négy év alatt 53 millió forinttal kell hozzájárulnia a hajós társaság tőkeemeléséhez. Bóka István polgármester megérti, hogy vannak nehéz helyzetbe került önkormányzatok, amit annak tulajdonított, hogy az érintettek nem kaptak kielégítő magyarázatot arra az esetre, hogy milyen kötelezettségeik lesznek akkor, ha ingyen jutnak részvényhez. – Két héten belül tárgyalóasztalhoz kell ülnünk, de minden önkormányzatnak azt tanácsolom: vegye át a rá eső részvényt – mondta lapunknak a Balatoni Szövetség alelnöki tisztségét is betöltő füredi polgármester.
A balatoni hajózási részvényekért éveken át lobbizó Suchman Tamás ingerülten reagált arra, az egyik napilapban megjelent megfogalmazásra, hogy a részvénytulajdonos önkormányzatoknak „az állam kasszájába kell befizetniük a tőkeemelés első hányadát”. – Nem az állam, hanem a hajózási társaság érdeke, hogy tőkeerős legyen. A befizetés a tulajdonrész értékét növeli, és a társaság képességét javítja. Csak tőkeerős cég vállalkozhat egy újabb kompátkelő megvalósítására, vitorláskikötői hálózatának bővítésére, új személyhajók vásárlásra. A tőkeemelés elmaradása a Balatoni Hajózási Zrt. fejlődésének megtorpanását eredményezné – vélekedett a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke.
– A menedzsmentnek nem dolga beleszólni a tulajdonosokra tartozó ügybe, azt azonban megjegyzem: a tőkeemeléshez szükséges hitel kamata – feltételezve egy normális évet – a társaság nyereségéből fedezhető volna. A múlt évben kilencvenmillió forint volt a cég eredménye, tehát jóval több, mint az esetleges tőkeemelésre felvehető hitel hatvanmilliós kamata – érvelt lapunk felvetésére a Balatoni Hajózási Zrt. májusban újraválasztott vezérigazgatója, Horváth Gyula.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.