Nagy a portugál nyelvközösség vonzereje

Lisszabonban meglepetéssel kezdődött a Portugál Nyelvű Országok Közösségének (CPLP) hetedik csúcstalálkozója: néhány napos európai körútja során megérkezett Hugo Chávez, a spanyol ajkú Venezuela elnöke egyenesen Minszkből, a fehérorosz fővárosból.

Igazi meglepetés, hogy Chávez hivatalosan is kéri Venezuela felvételét az 1996-ban létrehozott és akkor még héttagú közösségbe – Brazília, Portugália, Angola, Mozambique, Bissau-Guinea, Sao Tomé és Príncipe és Zöld-foki-szigetek –, hiszen félmilliós portugál bevándorló közösség él a dél-amerikai országban. Chávez megérkezése estéjén máris kijelentette, hogy vendéglátója, José Sócrates ugyancsak a latin-amerikai forradalom részese. A venezuelai elnök még szerdán a sajtó alaptalan kitalációjának minősítette a hírt, hogy Moszkvában felajánlotta volna országa területét katonai támaszpontok létesítésére Dmitrij Medvegyev elnöknek, orosz vendéglátójának. Chávez kijelentette, hogy „Sócratesben a nemes Európa testesül meg”.
A közösség ma már nyolctagú, mert a függetlenségét 2002-ben elnyerő Kelet-Timor is belépett. Sőt, nem kizárt, hogy a Brazíliával határos szomszéd országokban is (Bolívia, Argentína, Peru, Guyana, Francia-Guyana, Suriname, Kolumbia, Venezuela, Uruguay és Paraguay) sorra felvetődik a társulás gondolata, és ezen a találkozón veszik fel a szervezetbe társult tagnak az egyébként francia nyelvű Szenegált. Valami vonzóvá tehette a CPLP-t, mert két éve Egyenlítői-Guinea és a Mauritiusi Köztársaság is megszerezte ezt a státust, viszont Venezuelán kívül már közép- és kelet-európai országok is jelentkeztek: Ukrajna, Románia – és Horvátország. Az előbbi kettő kapcsolata szorosra fűződött Portugáliával a vendégmunkások révén, de az utóbbi ország kicsit kilóg a sorból. Hogy miért egyre fontosabb intézmény a közösség? Kézenfekvő a magyarázat: négy tagállama – Brazília, Angola, Kelet-Timor és Sao Tomé – területén találtak kőolajat, vagy már zajlik a kitermelés, így érthető, hogy egyre több ország keres valamilyen kapcsolatot a közösséggel.
Bár Angola és Mozambik államfője nem jött el a találkozóra, több fontos kérdést megvitatnak: hogyan tudják terjeszteni a portugál nyelvet a világon, ennek támogatására létrehozzák a harmincmillió eurós pénzalapot, sőt Luiz Inácio Lula da Silva vállalta, hogy valamelyik brazil városban megalapítja a közösség egyetemét is. Portugáliában Aníbal Cavaco Silva államfő a napokban írta alá az új helyesírási törvényt, amelynek révén Portugáliában hat éven belül a brazil helyesírás szabályai lesznek a mérvadók. A portugál fél ennek ellensúlyozására a portugál Camoes intézetek világméretű fejlesztésével szeretné ellensúlyozni a növekvő brazil befolyást. Lula da Silva felvetésére megtárgyalják az élelmiszerellátás biztonságának megoldását is, és Afrika portugál nyelvű országaival társul, hogy bioüzemanyagot állítsanak elő.
A találkozón egy kérdésben biztos heves vitára kerül sor: a volt brazil elnök, Itamar Franco (1992– 1995) arra kérte a részt vevő országokat, hogy a nyolc tagállam egyhangúlag ítélje el az Európai Unió minapi döntését a bevándorlási törvény szigorításáról. A portugál kormány azonban, tartva a következményektől, visszautasította az Európai Unió bevándorlási politikájának bármilyen bírálatát.