Komoly előrelépés nélkül a Magyar Honvédség kénytelen lesz jelentősen csökkenteni nemzetközi vállalásait, de gyengülni fog a közvetlen honvédelemhez szükséges képessége is. Ez azt jelentheti, hogy ha nem sikerül pótolni a haderőből kieső használhatatlanná váló eszközöket és beszerezni helyettük elengedhetetlen, korszerű felszereléseket, akkor hozzávetőlegesen tíz éven belül veszélybe kerül a honvédség működőképessége is
– áll abban a dokumentumban, amelyet a nemzeti katonai stratégia vitaanyagaként készített el egy szakértői testület Szekeres Imre (MSZP) honvédelmi miniszter megrendelésére.
A tárcavezető által felkért független munkacsoport vezetője Gyarmati István nagykövet, a politikatudomány doktora, a stratégiai tanulmányok kandidátusa, aki jelenleg a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója.
*
A vitaanyag szerint a magyar hadsereg a jelenlegi felszerelésével a nemzetközi műveletekben már most is csak korlátozottan képes részt venni, de ezek a körülmények egy idő után már akadályozhatják is a katonáinkat abban, hogy missziós feladatokat vállalhassanak. Ez főként annak a következménye, hogy a haderő technikai modernizálására nem történtek jelentős lépések. A nemzeti katonai stratégiáról szóló irat kritikaként fogalmazza meg azt is, hogy az önkéntes haderőre való áttérést nem követték az ehhez elengedhetetlenül szükséges lépések. A jogszabályok beépítése például nem, vagy csak részlegesen történt meg, ezért egy esetleges fegyveres konfliktus esetén nehéz feladatot jelenthet a mozgósítás. Emiatt szükség van egy olyan szabályrendszerre is, amely alapján bizonyos helyzetekben (rendkívüli vagy hadiállapot) korlátozott mértékben viszszaállítható a felfüggesztett sorkötelezettség. Ki kell építeni ugyanakkor egy jól működő önkéntes tartalékos rendszert, amely pótolhatja, kiegészítheti a hivatásos haderőt – írják a tanulmányban.
A nemzeti katonai stratégia vitaanyaga súlyos megállapításokat tesz a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásaival kapcsolatosan is. Megállapítja, hogy hadseregünk jelentős erőkkel sem jelenleg, sem a jövőben nem lesz alkalmas nagy távolságú expedíciós hadviselésre, extrém éghajlati és terepviszonyok közötti működésre, és a fejlesztési céljai között nem is szerepelnek ilyen jellegű képességek. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb erőkkel – bármennyire is igénylik ezt szövetségeseink – nem készülünk szerepet vállalni Afganisztánban, Irakban vagy az afrikai konfliktusgócokban.
A független szakértők a katonai stratégia tervezetében kijelentik azt is, hogy a honvédség a korlátozott missziós képességei miatt már a fejlesztésekben és a gyakorlati alkalmazások szervezésében is arra törekszik, hogy elkerülje vagy legalább minimalizálja a személyi és technikai veszteségeket. Amennyiben ugyanis túl nagyok lesznek a különbségek a magyar hadsereg és a szövetségesek felszerelésében, úgysem leszünk képesek érdemben hozzájárulni a nemzetközi műveletekhez. A dokumentum megfogalmazói a legalapvetőbb feladatoknak a haditechnikai és hadfelszerelések folyamatos fejlesztését tartják, arra viszont nem adnak választ, hogy erre honnan kellene biztosítani a forrásokat. Legoptimistább meghatározásuk szerint a Magyar Honvédség az elkövetkezendő években mindössze tartani tudja a költségvetési szintjét, amely nem sok mindenre elegendő.
A fejlesztések pedig – mint írják – fontosak és szükségesek az informatikában, a többfunkciós haditechnikai és támogató eszközökben, a csapatoltalmazó tábori vezetési eszközökben, és a szárazföldi haderőnek is korszerű, védett járművekre van szüksége.
A katonai stratégia vitaanyaga szerint a Magyar Honvédség az elmúlt években mindössze azokon a területeken tudott jelentős eredményeket elérni, ahol a fejlesztések nem, vagy csak csekély mértékben igényeltek pluszforrásokat. Az átalakításokat ugyanis a szakértők megfogalmazása szerint folyamatosan „a reformokat kísérő és fékező forráshiány közepette kellett végrehajtani, és ez a helyzet ma is fennáll”. A dokumentum megállapítja: a hadsereg két legfontosabb feladatát, vagyis az országvédelmet és a nemzetközi missziókban való részvételt csak akkor tudja végrehajtani, ha előrelépés lesz a közvéleménynek és a politikának a honvédséggel kapcsolatos hozzáállásában, azaz akkor, ha az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a honvédelemmel, a haza védelmével kapcsolatos állami feladatok elvégzésére.
Erre azért is szükség van a szakértők szerint, mert hagyományos, reguláris támadás ugyan nem várható a határainkon túlról, de szomszédos térségekben belső válságok, fegyveres konfliktusok alakulhatnak ki, és ezek sérthetik a határ menti régiók biztonságát, miközben felerősíthetik az illegális migrációt.
– A Gyarmati István vezette munkacsoport által elkészített dokumentum egyelőre egy vitaanyag, de már ebben a hónapban a kormány elé kerülhet Magyarország katonai stratégiája – közölte a sajtó érdeklődésére Szekeres Imre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanévnyitóján. A katonai stratégiáról szóló előterjesztés azt követően kerülhet a kormány elé, hogy azt megvitatta a honvéd kollégium, valamint az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. – A többszörös szakmai szűrőn átesett dokumentumból egy fehér könyv is készül, amely még szélesebb egyeztetést tesz lehetővé – mondta a miniszter.
origo.hu
Sírás a víz alatt
