Ismét elismerték a missziós hiányosságokat

A Honvédelmi Minisztérium (HM) tegnap elismerte azt a lapunkban már hetekkel ezelőtt megjelent hírt, hogy kudarcot vallott az afganisztáni miszszió pilóta nélküli felderítő repülőgépeinek beszerzése. Ez információink szerint hozzájárulhatott ahhoz is, hogy a honvédség két tűzszerésztisztje ellen sikerrel hajtsanak végre támadásokat az afgán ellenállók. Szakértők szerint jelenlegi állapotában a magyar hadsereg komoly erőkkel nem alkalmas a nagy távolságú expedíciós hadviselésre.

2008. 09. 12. 18:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem alkalmas jelentős erőkkel a Magyar Honvédség nagy távolságú expedíciós hadviselésre, ezért legfeljebb a missziók személyi és technikai veszteségeinek elkerülésére, minimalizálására törekednek a hadsereg stratégiai tervezői – derül ki egy vitaanyagból, amelyet egy biztonságpolitikai, katonai szakértő testület készített a honvédelmi miniszter felkérésére. A dokumentum állítását bizonyítja az is, hogy az utóbbi hetekben a honvédelmi tárca az afganisztáni magyar misszió megerősítésére, felszereléseinek javítására kényszerült, hogy csökkentse a veszteségek kockázatát. A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportjának (PRT) a helyzete ezzel némileg javult, de továbbra is hiányoznak a katonáink felszereléséből olyan eszközök, amelyek fontosak lennének a feladataik végrehajtásához. Mint arról beszámoltunk, az afganisztáni missziónak nemrég szereztek például 27 páncélozott Hummer terepjárót, mert a korábban használt Mercedes típusúak nem rendelkeztek ilyen védettséggel. Ezeket azonban információink szerint az amerikai hadsereg csak kölcsönbe adta, vagyis a járművek nem kerülnek a honvédség tulajdonába, más műveleti területen nem alkalmazhatják ezeket. Csak az év végéig szerezhetik be ugyanakkor azokat a pilóta nélküli repülőgépeket, amelyek megvásárlásáról már 2006-ban döntöttek, hogy ezzel támogassák az afganisztáni missziót.
Bocskai István, a HM szóvivője tegnap a Népszabadság hasábjain elismerte azt a lapunkban korábban már megírt információt, hogy a kis hatótávolságú, alapvetően felderítésre használható robotrepülőkre 2006-ban kiírt nyílt közbeszerzési eljárás kudarcot vallott, így a magyar PRT az eredeti elképzelésekhez képest legalább másfél év késéssel kaphatja meg az új technikát.
A honvédség 170 millió forintos tenderén a WB Electronics nyert, de nem tudta tartani a határidőket, és az általa szállított gépek nem feleltek meg a követelményeknek. Az adatátvitel nem a magyar frekvenciagazdálkodási hatóság által meghatározott frekvenciatartományban működött, ráadásul a repülőgépek be is áztak. A szerződést ezért felmondták, a WB Electronics pedig kötbért fizetett. A tárca a további késedelem elkerülése érdekében a nyílt tendereztetés helyett most további két jelentkező közül választja majd ki a szállítót.
A HM ezelőtt másfél hónappal az afganisztáni újjáépítési csoportjának biztonságára hivatkozva megtagadta, hogy tájékoztatást adjon az első UAV-beszerzés kudarcáról, amelyről lapunk tudósítója izraeli repülőgép-ipari forrásból értesült az angliai Farnborough szakkiállításon júliusban.
Nem ismert, hogy a sikertelen eljárás lefolytatása miatt indított-e belső vizsgálatot a honvédelmi tárca, különös tekintettel arra, hogy a képesség rendszerbe állításának elmaradása infomációink szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy az afganisztáni magyar misszió két tűzszerész- tisztje ellen sikerrel hajtsanak végre támadásokat a helyi ellenállók. A két fiatalember alig egy hónap időkülönbséggel esett el Puli-Humriban; ha az úgynevezett erőmegóvó (force protection) képességcsomag részeként lettek volna a PRT kezében pilóta nélküli felderítőgépek, nem zárható ki, hogy időben fel lehetett volna deríteni a katonáknak állított csapdát, például azt az ellenséges csoportot, amely telepítette a végzetesnek bizonyult rögtönzött, és távirányítással működésbe hozott robbanószerkezeteket (RCIED).
Mint korábban megírtuk: az izraeli technológián alapuló lengyel Sofar gépek kiválasztása 2006 végén meglepetést okozott szakmai körökben, mivel azt korábban nem sikerült exportálni. A magyar rostán ugyanakkor fennakadt riválisa, az izraeli Elbit cég Skylark típusú gépe, mely ebben a kategóriában a legelterjedtebb gép világszerte. A zsidó állam repülőgépipara érdekelt lehet egy másik, soron következő magyar tenderen is, amely a 2016-ig felállítandó felderítő zászlóalj felszerelését célozza. Szemben a megismételt beszerzési eljárásban szereplő, alig öt kilogrammos, néhány tíz kilométer hatósugarú szerkezetekkel, itt már magasabb lesz a követelmény: a gépeknek 100 kilométeres hatósugárral kell rendelkezniük. Egyelőre viszont nem sokat tudni erről a beszerzésről, ahogyan arról sem, hogy mi lesz a sorsa a PRT leváltott parancsnokának. A HM korábbi közlése szerint Simon Attila ezredest azért hívták haza két hónappal a legutóbbi váltás előtt, mert jelentést készített az afganisztáni halálesetekről. Értesüléseink szerint azonban a tisztet a továbbiakban nem kívánják alkalmazni semmilyen külszolgálatban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.