Kísérleti kutyákat fogadtak örökbe

Egy hét alatt tizenöt, kutatóintézetből szabadult volt kísérleti kutya került gazdához nemrégiben a Veszprémi Állatvédő Egyesület segítségével. Magyarországon csak két laboratórium, a veszprémi és egy budapesti adja át állatvédőknek azokat az ebeket, amelyek túlélték a kísérleteket, és a törvény szerint továbbiakat már nem végeznek rajtuk.

Tizenöt másfél éves beagle szabadult és került gazdához nemrégiben egy veszprémi laboratóriumból állatvédők segítségével. A kutyák azon szerencsések közé tartoznak, amelyek részt vettek valamilyen kísérletben, és a törvény tiltja további felhasználásukat. Az, hogy ezeknek az ebeknek így alakult a sorsuk, az állatvédők és a kutatóintézet munkatársai több éves együttműködésének az eredménye. Ezeket a beagle-ket kimondottan kísérleti célokra tenyésztik, és körülbelül féléves korukban kerülnek az intézetekbe. Odabent igyekeznek elviselhető körülményeket teremteni nekik, ezért jól szocializálódtak. Viszont sohasem jártak a falakon kívül, nem ismerik a füvet, a fákat, a nyakörvet, a kinti hangokat, illatokat, ezért néhány hétbe beletelik, amíg sikerül beilleszkedniük az új családjukba – tájékoztatta lapunkat Francz József, a Veszprémi Állatvédő Egyesület tagja. A civilek felhívására az ország különféle településeiről rengetegen jelentkeztek, egy hét alatt kiválasztották közülük a leendő gazdákat. Francz József hozzáfűzte: ezek a kutyák másfél évesek, azaz fizikailag felnőtteknek számítanak, de valójában olyanok, mint a kölykök, mindent meg kell tanulniuk a laboratóriumon kívüli világról, a viselkedési normákról. Sok türelemmel és törődéssel azonban nagyon hamar képesek megismerni új környezetüket.
Hazánkban egyelőre csak két olyan kutatóintézet létezik, ahonnan az állatok élve kikerülhetnek és gazdához juthatnak, az egyik Veszprémben, a másik Budapesten, ez utóbbival a Magyarországi Egyesület az Alternatív Módszerekért (Hucopa) áll kapcsolatban.
Az állatkísérletek három fontos elve, hogy okosabb tervezéssel csökkenteni kell a kísérletek, illetve laboratóriumi példányok számát, az egyéb módszerekkel – például sejttenyészettel – helyettesíthető vizsgálatokat nem állaton kell elvégezni, és ha feltétlenül szükséges, akkor úgy kell kísérletezni, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozzák – mondta lapunknak korábban Fekete Sándor, a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának tanára, a Laborállat-tudományi Társaság elnöke. A kísérleteket a munkahelyi etikai bizottság, az állat-egészségügyi állomás, illetve az Országos Etikai Tanács engedélyezi, miután egyebek között azt is mérlegelte, indokolt-e a kísérlet, az állatnak ez mennyi szenvedést okoz, és a gyógyászati haszon nagyobb-e, mint a várható fájdalom.