Mátyás és a barlangi báró

2008. 09. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár egyes szlovén tudósok cáfolják, hogy népmeséik Kralj Matjaza azonos volna a mi Mátyás királyunkkal, úgy tetszik, a szlovén nép erről mit sem akar tudni. Az igazságosságnak, az egyszerű ember tiszteletének, a törökverő hősiességnek éppen olyan jegyeivel ruházta fel Matjazt, amilyenekkel a mi meséink is megörökítették a reneszánsz uralkodót. Mi több, a szlovénok ma sem búslakodnak, hogy meghalt Mátyás, vége a világnak, hanem messiásként várnak rá: „Ha visszatér Mátyás kora, könnyű lesz a paraszt sora”, tartja egy mondásuk; vagy egy gyerekmondóka: „Kriz-kraz, Kralj Matjaz, mal obecas, dosti das”, azaz „Mátyás király, keveset ígérsz, sokat adsz” – idézi Bedécs Gyula rendhagyó Szlovénia-útikönyvében. Mindebben nincs semmi különös: az önálló állammal és uralkodóval évszázadokig nem rendelkező krajnai lakosság az erőskezű Corvin Mátyást tekintette az államférfi mintaképének.
Míg a magyar szájhagyományból szinte nyom nélkül kikoptak a hősköltemények, amelyek Hunyadi Mátyás dicső tetteit örökítették meg, a szlovénség ezernyi formában, ezernyi rejtelmesen szürreális történetben dédelgette Kralj Matjazt. Hol pokoljáró Orpheuszként száll alá halott feleségéért/anyjáért hegedűszóval; hol a Török Birodalom belsejébe vágtat lován, hogy elrabolt asszonyát, a hajnalpír leányát, Alencicát kiszabadítsa; hol török fogságba esik, de elbűvölve a császár leányát kiszabadul; hol pedig barlangjában szunyókál, míg szakálla körbe nem éri az asztalt.
Peca hegy, Triglav csúcs, Ptuj, Gorna Radgona, Tolmin, Gosposvetsko Polja, Krn, Predjama – csak néhány szlovén földrajzi név, amely elválaszthatatlan Mátyás királytól. A Peca vagy a Triglav barlangjában várja a feltámadást, Ptujt (Pettaut) és Gorna Radgonát (Radkersburgot) hadvezérei foglalták el, amikor Mátyás Habsburg Frigyes német-római császárt leckéztette a nyugati végeken, Tolminban, az Isonzó mentén már a király halála után néhány évtizeddel feljegyezték, hogy a nép költői legendákat énekel róla; a Krn csúcsán a trónusát sejtették, Predjama pedig a lehető leglazább, mégis jelképerejű szálon kapcsolódik uralkodónkhoz.
Szlovénia turisztikailag legnépszerűbb vidékén, a naponta ezrek látogatta Posztojnai-cseppkőbarlangtól kilenc kilométerre található Predjama falucska, fölötte pedig Európa egyik legfurcsább erődítménye. Barlangvárunk nekünk is volt számos, főként Erdély hegyvidékein, de az eleganciának, a hadi építészetnek és az agyafúrtságnak e remekműve nem említhető egy napon velük. A Lokva-patak fölötti függőleges sziklafal fészkében, szinte a mészkőszirtek művészi folytatásaként emelkedik a szurdok fölé a predjamai vár, avagy a Luegerek kastélya, amely a világ legősibb védelmi gondolatának zseniális megtestesülése. Írásos források a XIII. században említik először, volt Aquileia pátriárkájának tulajdonában, majd a karrierjét építő Habsburg-család vásárolta meg, hogy hűbéresének, a karintiai eredetű, lienzi Luegereknek adományozza könnyelműen.
A predjamai vár legendás ura ezt az ajándékozó kezet harapta meg, s lett kényszerűségből afféle szlovéniai Fatia Negra, harcban legyőzhetetlen rablófejedelem, aki mindhalálig borsot tört a Habsburgok orra alá. Nem másért, mint a magyar király iránti hűségéért. Lueger Erasmus ugyanis Habsburg Frigyes és Hunyadi Mátyás viszályában utóbbi oldalára állt, majd amikor a bécsi udvarban emiatt szóváltásba keveredett a császár rokonával, és párbajban megölte, a bosszú elől Predjamáig futott. Befészkelte magát, és titkos várából addig fosztogatta a tengerpartról Bécsbe vonuló kereskedőkaravánokat, hogy Frigyes végül egyik hadvezérét, a trieszti Raubart küldte ellene 1484-ben. Hosszú és reménytelen ostrom kezdődött, majd a korabeli hadászati tankönyvek szellemében kiéheztetés. De hiába vontak áthatolhatatlan gyűrűt Predjama köré, a pimasz Erasmus hónapok múltán is sült ökröket és friss cseresznyét hajított a lerongyolódott támadók közé. Raubart végül egy áruló szolga mentette meg a gyalázattól, aki zsáknyi aranyért gyertyával jelezte ura tartózkodási helyét a várban, hogy egyetlen jól irányzott ágyúlövéssel egyenesen az árnyékszékről küldjék át Mátyás hívét a másvilágra.
Hogy miért jelképes és mesébe illő a fenséges Kralj Matjaz és a haramiabáró Erasmus köteléke? A friss cseresznye és a várkastély misztériuma összekapcsolja őket. Amikor Frigyes büntető különítménye megszállta a várat, megdöbbenve tapasztalta, hogy az valójában kiismerhetetlenül kusza barlangrendszer kapuja, s a termekből titkos járatok indulnak a föld alá, majd bukkannak ki a völgyek cseresznyéskertjeiben. S hogy milyen mélységben futhattak ezek az utak, arról a szlovén népi emlékezetben másik történet is él:
Egy szlovén fuvaros bort szállított haza Magyarországról. Útja során hatalmas rengetegen haladt át, aztán magas hegy felé vette az irányt, ahol megpillantott egy félig a sziklába épített házikót, amelynek teteje alig látszott ki a földből. Az ajtó előtt vitéz állt, maga Kralj Matjaz, aki felszólította, hogy a jobb vállán keresztül pillantson be az ablakon. A fuvaros tágas mezőt látott, a mező tele fegyveres lovasokkal. Egyikük sem moccant, mintha a lovak és a katonák aludtak volna. Mint Scheinigg János idézi Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című munkában, „ekkor Kralj Matjaz kivonta kardját félig a hüvelyéből, s íme, az egész hadsereg megelevenült: a harczosok fegyverükhöz kaptak, a lovak fölvetették fejöket s toporzékoltak a lábaikkal. »Ez az én fekete seregem (crna vojska)«, mondá a hős; »nem tart már sokáig s én újra föltámadok. Langyos szellők fognak fújni s betöltik az embereket azzal az egy gondolattal, hogy oltalmazzák meg a régi szent hitet.«”
A történet Mátyása kísértetiesen hasonlít a Peca hegy barlangjában alvó király alakjához – de a félig sziklába épített házikó akár Erasmus mentsvárát is jelképezheti. Kralj Matjaz e változat szerint hűséges tolvaj bárójánál, Predjama barlangerődítményében húzta meg magát seregével, hogy ott várja ki a „langyos szellőket”.
Nekünk jóságos reneszánsz uralkodó – a szlovénoknak tündérkirály. Nekünk birodalomépítő, akinek halálát összeomlás követte – a szlovénoknak birodalomépítő, aki majd az összeomlás után építi országát. Ha Predjama barlangvárában járunk, ne feledkezzünk meg erről! Hátha nekünk is megnyílik egy föld alatti ablak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.