Szabolcs a legszegényebb hazai térség

Több pénzt költenek a cseh, a szlovák vagy az észt családok havonta, mint a magyarok, az egy főre jutó vásárlóerő az európai átlagnak még a felét sem éri el nálunk – állapította meg a GfK Hungária Piackutató legfrissebb kutatásában.

Valamennyit javult az egy főre jutó elkölthető jövedelmek vásárlóereje az elmúlt két évben Magyarországon, ám a GfK Hungária Piackutató vállalat tegnap közzétett felmérése szerint ez nem amiatt van, mert jobbak lettek a megélhetési feltételek. A GfK kétévente végez vásárlóerő-felmérést itthon, amelynek alapjául a hivatalos jövedelemstatisztikák szolgálnak, illetve más, például a foglalkoztatást, a demográfiát, illetve a munkaerőpiacot érintő adatok.
– A mostani 44,4 százalékos vásárlóerő-index növekedést jelent ugyan, ám ez nem az életszínvonal javulása, hanem a letisztult mérési módszerek miatt van – közölte Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. A vezető hangsúlyozta, hogy a növekedést a gazdasági adatok sem támasztják alá.
A GfK vásárlóerő-térképe szerint Magyarországon a legtehetősebbnek Budaörs lakossága számít, míg a legkevesebb elkölthető jövedelemmel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte lakói rendelkeznek. A megyék sorában a sereghajtó továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg.
A felmérésből jól kirajzolódik a főváros és a nyugati határszélen élők esztendők óta változatlan „jó sora”: a megyék között ugyanis 2000 óta csak Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megye, illetve Budapest mutat növekvő megélhetési tendenciát. Két esztendővel ezelőtt a felmérések szerint még Hévíz volt a leggazdagabb vidéki település, a fürdőváros idén ugyanakkor már csak a harmadik legjobb teljesítményt tudta felmutatni a vásárlóerő tekintetében. A fürdővárost Budaörs és a balatoni Csopak előzte meg. A 2006-ban szintén az öt legtehetősebb település között helyet foglaló Telkit pedig Törökbálint és Tihany szorította ki az ötös toplistából. Budaörs és Törökbálint sikere feltehetőleg annak köszönhető, hogy az agglomerációba magasabb jövedelmű emberek költöztek, míg a három fürdőváros előkelő helyezése
a turizmusnak tudható be – állapítja meg a GfK.
A lista végén végző települések helyzete látszólag az elmúlt két esztendőben sokat nem változott, hiszen az akkori legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező öt település közül négy továbbra is a sor hátsó felében kullog. A legnagyobb nehézséggel küzdő öt faluból három Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, és a legnehezebb helyzetben az idei adatok tanúsága szerint Csenyéte (Borsod-Abaúj-Zemplén) van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen valamivel több mint 37 százaléka. Az országos átlag negyven százaléka körüli vásárlóerővel rendelkezik a 2006. évi sereghajtó Gilvánfa (Baranya), valamint Szakácsi (Borsod-Abaúj-Zemplén), Kiscsécs (Borsod-Abaúj-Zemplén) és Rinyabesenyő (Somogy megye).
A Gfk összesítéséből az is kiderült, hogy Budapest vásárlóerőszintje 35 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A leggazdagabb kerület a XII., ahol 162 százalékos a mutató. A legszegényebb magyarországi település, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Csenyéte esetében ugyanez a mutató 37,6 százalékos.
Az adatokból kiderül az is, hogy hol élnek a legtehetősebb fővárosi emberek. A listát e szempontból a budai kerületek vezetik, illetve a Belváros.