Újabb versenytársai akadnak manapság a kiskereskedelmi eladások több mint háromnegye-
dét birtokló hipermarketeknek: az utóbbi időben jelentősen megnőtt ugyanis a kínai ruha- és cipőüzletek piaci részesedése hazánkban. A GfK Piackutató idei első fél évre vonatkozó adataiból kiderül: 2008. január és július között a távol-keleti üzletek mennyiségben ugyanannyi árut adtak el, mint a ruházati piac minden más szereplője összesítve. Ez azt jelenti, hogy a kínai boltok a mennyiségi forgalomnak immár 23 százalékát birtokolják – a tavalyi összes bevételhez képest egy százalékkal több pénzt tudva a kasszában, miközben az általános ruházati üzletek ereje mostanra három százalékot gyengült. Kevesebben vásárolnak tehát manapság a jobb minőségű termékeket forgalmazó szaküzletekben, hiszen a lakosság jelentős része kényszerűségből inkább az olcsó importáru felé fordult. Még egy figyelemfelkeltő piaci trend rajzolódik ki a GfK tanulmányából: a kínai üzletek fejlődésével együtt értékben, vagyis forintban mérve csökkent a hipermarketek részesedése a ruha- és cipőkereskedelemben, míg mennyiségi részarányuk nőtt. Ez azt jelenti, hogy a pénzszűkében lévő vásárlók ke-gyeiért komoly árharcba kezdtek hazánkban a távol-keleti üzletek és a hipermarketek.
Sem a statisztikákból, sem az önkormányzatok által kiadott működési engedélyekből nem derül ki, pontosan hány kínai üzlettulajdonos él Magyarországon. Azt ugyanakkor megtudtuk: a statisztikai hivatal adatai szerint 2007-ben ezer körül volt a kínai elnevezésű üzletek száma. – De ennél jóval több van, főként, ha a piaci kereskedőkre is gondolunk – mondta kérdésünkre az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György kifejtette: a hipermarketekkel szembeni verseny nem új keletű, ám kétségtelenül hangsúlyosabb lett az utóbbi időben, mivel a piacokon kínált olcsó áruk egyre inkább hódítanak. A szakértő szerint előnyük inkább abból származik, hogy a félig-meddig legális piacokon az árusok nemritkán nyugta híján adják az olcsó importcikket. A szakértő szerint emiatt is fontos, hogy a vásárló éppúgy, ahogy a statisztikusok, külön tudják választani a hivatalosan kínaiként bejegyzett boltokat a nyerészkedő utcai árusoktól. Régóta vallott nézet ugyanis, hogy ezen piacok fenntartása egyfajta szociális kérdés, vagyis a kispénzű vásárlók menedéke. Az OKSZ szerint ugyanakkor a szabadtéri piacok százmilliós forgalmának nagy részét a nagykereskedelem adja, mivel ezek a Távol-Keletről érkező csempészáruk fő magyarországi elosztóhelyei is. – A legnagyobb tétel itt valóban a textiláru, ahol egyes vélekedések szerint a feketén forgalmazott termék aránya elérheti a legális áruk forgalmát is – mondta Vámos György, megerősítve ezzel együtt azt, hogy a hitelektől kifulladt magyar családok kényszerűen fordultak a távol-keleti termékek felé. Így azok statisztikákban utolérhető fejlődése pusztán a megszorításoktól kivérzett pénztárcáknak és az azóta is gyenge vásárlóerőnek köszönhető.
Látványosan megnőtt az idén a használt ruhát kínáló, úgynevezett turkálók forgalma is; ezek eddig öt százalékkal több ruhadarabot adtak el a korábbiakhoz képest. Olcsóságukban rejlő népszerűségük miatt a használtruha-butikok így már több mint tíz százalékot tudtak fejlődni mindössze fél év alatt, miközben az összes itthon eladott ruhából ötszázaléknyi a bevételük.
Harmatos külkereskedelmi teljesítmény. A vártnál jóval gyengébb eredménnyel zárta a júliust
a magyar külkereskedelem: az egyenleg szerint az exportot túlszárnyalta az import. Az elemzői várakozásoknál kétszer magasabb, 238 millió eurós külkereskedelmi deficit az ipari megrendelések lanyhulását mutatja, és összességében hároméves mélypontot jelent. A hirtelen lelassuló európai – és azon belül különösen a német – gazdaság, illetve a hazai ipar gyenge teljesítménye előrevetítette a külkereskedelmi mérleg romlását, sőt elemzők szerint a kockázatok továbbra is a rosszabb egyenleg irányába mutatnak. Az export-import olló nyílásához hozzájárult a forint erősödése is, ám távolról sem olyan mértékben, amennyire a hazai valuta megizmosodott. A tapasztalatok szerint ugyanis az árfolyam hatása csak két–négy hónapos késéssel jelentkezik a mérlegben. Sup-pan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője a távirati irodának nyilatkozva kijelentette: a kedvezőtlen európai gazdasági környezet miatt még legalább fél évig biztosan magasabb lesz a magyarországi import az exportnál. (Sz. A.)
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
